Az MNB emeli az alapkamatot, a hitelkamatok nőnek, az infláció ugyancsak nő, drágább lesz a kinézett áru. Jelen állás szerint egy évre előre ez lesz e menet. Aki most vesz, jobban jár. Igaz lehet ez a hitelre is.

A Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön hitelprogram keretében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az MFB Pontokat üzemeltető Közvetítő Hálózaton keresztül összesen több mint 11 ezer ügyletet hagyott jóvá, csaknem 98 milliárd forint értékben. Az átlagos kölcsönösszeg 8,8 millió forint volt. 

Különösen érzékenyen érinti a fiatal, első lakásukat vásárlókat, hogy a hitelből való lakásvásárláshoz szükséges önerő a lakásárakkal párhuzamosan egyre emelkedik, ami ennek a jellemzően kevés megtakarítással rendelkezőknek kiemelt nehézséget jelent. Ezt felismerve számos országban vezettek be az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezményes adósságfék előírásokat, amelyek hazai alkalmazását az MNB is vizsgálja.

A vártnál kevesebben kérik rövid, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelük hosszú kamatperiódusúra cserélését, vagyis fixálását az egyik banknál. Pedig szakemberek ennek fontosságára is figyelmeztetnek.  

Szakemberek szerint nem, hisz a kamatemelések és az infláció növekedésének még nem látszik a vége. Akinek már korábban is kölcsönre volt szüksége, de halogatta, most még drágábban jut hitelhez, és jó eséllyel jobban jár, ha lép, mint ha újabb fél-egy évet várna.

A 4,6 ezer milliárd forintos 2021 végi lakáshitel-állomány (nominális értéken) meghaladta a 2010-es csúcsot. Az engedélyezések és a folyósítások száma és összege egyaránt nőtt, közülük is kiemelkedő mértékben a lakás korszerűsítéshez igénybe vetteké. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratórium elérhetőségét 2021 második félévében szigorították, így már csak a lakáshitelek 6,8%-ánál vették igénybe, szemben az első félévi 29%-os aránnyal.

2022-ben. A koronavírus-járvány utóhatásai, a felgyorsuló infláció, az emelkedő kamatok, az Ukrajnában zajló háború miatt kedvezőtlenebbé váltak a gazdasági kilátások. Hitelből, vagy később támogatássá átalakuló hitelből azonban nem reménytelen a vásárlás. 

Csökkent a magyarok felújítási kedve idén: míg 2019-ben a lakosság 51 százaléka tervezett lakásfelújítást egy-két éven belül, most jóval kevesebb, 17 százalék azok aránya, akiknél ez a téma napirenden van - derült ki a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb, reprezentatív kutatásából.

A háztartások nettó vagyona 2017 és 2020 között jelentős mértékben emelkedett. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon nagysága (az átlagérték) 39 millió forint volt. A vizsgált időszak után jött azonban a covid, a háború, s emelkedett az infláció, mely a hitelfelvételekre is hatással lehet. 

Miközben ismét nőtt az építőipari termelés, az építőanyagok áremelkedése komoly problémákat okoz az építkezéseknél. Lakáshitel felvételnél érdemes rászámolni a most belőtt összegre, nehogy építkezés közben fogyjon el a pénzünk. Rekord összegű, 144,8 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak ügyfeleiknek a bankok 2022 áprilisában.