Menekülés a vírus jelentette bezártság elől a tópartra: emiatt élénkült meg a kereslet a Balatonnál, s érik el a négyzetméterárak lassan a budapesti szintet. Kérdés persze, hogy hol: a fővárostól könnyen elérhető déli parti települések a legdrágábbak, de mindenhol nőttek az átlagárak, van, ahol már egymillió forint felett járnak.

Felértékelődött a kert, az udvar, megélénkült az újlakás-piac a karantén, az 5 százalékos áfa – ami csok-osoknál nulla – és a családtámogatások új formáinak idei bevezetése óta. Leginkább a családi, iker- és sorházak pörögtek fel, 2021 az első olyan év, amikor több érdeklődés érkezett új építésű házakra, mint társasházi lakásokra.

Győr-Moson-Sopron évek óta kiemelkedik a lakosságarányos lakásátadásokat tekintve, még Budapestet is megelőzi, akárcsak Hajdú-Bihar és Somogy megye. Győr-Moson-Sopron esetében ez részben a megye az országos átlagnál erősebb gazdasági teljesítményének, ipari fejlettségének, az osztrák határ közelségének, ezzel összefüggésben az ingázók magas számának köszönhető. Hajdú-Bihar megyében a debreceni fejlesztések játszanak főszerepet az új lakások piacán látható élénkülésnek, míg Somogyban a Balaton-parti települések jelentik a „befolyásoló tényezőt”.

Jelentős élénkülést mutatnak az ingatlanforgalmi és lakáshitelezései adatok. A közvetítő cégek rekordokat döntenek, a lakáshitelek piaca is magas szintre nőtt. Kerestük az okokat.

2021 első negyedévében 6153 új lakás épült, 29%-kal több, mint egy évvel korábban. Összesen 11.800 használt lakás és ház adásvételére került sor májusban, ez 32 százalékos növekedést jelent tavaly májushoz képest.

A panel még mindig népszerű, az érdeklődés ezen otthonok iránt mostanra visszaállt a koronavírus előtti szintre. Ezzel összhangban emelkedik az áruk is. Aki a 3 millió forintos otthonfelújítási támogatást kihasználja, annak a korszerűsítés több mint 8 százalékot tehet hozzá a panellakása árához. A fővárosi panelek kiadásával átlagosan 5,3 százalék bruttó hozam érhető el, s az inflációtól való félelem egyértelműen a további ingatlanbefektetések felé hajtja a piacot. 

Szinte minden megyeszékhelyen és persze Budapesten is drágultak az új építésű ingatlanok az elmúlt fél évben, a fővárosban egyes kerületekben már bőven egymillió forint felett jár négyzetméterének átlagára. A jelentős drágulás részben az építőanyagok árának emelkedésével magyarázható, amelyek a későbbiekben is nagyobb áremelkedést okozhat.

Míg a fővárosban átlagosan 37 millió forintot kaptak az örökösök, addig az ország egyéb területén „mindössze” 18,5 millió forintért keltek el az örökölt, általában nagyobb alapterületű ingatlanok. Összesen akár 1-1,5 évig is eltarthat, mire hozam realizálható az örökölt lakásból, házból.

Európa egyetemvárosai a magyar főváros albérleti díjaihoz képest akár 60 százalékkal drá-gábbak. Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak a szülőnek, aki Nyugat-Európában taníttatja gyermekét: London például egy egyszobás apartman havi félmillió forintnyi fontba kerül a külső városrészekben.

A kétezres évek elejére jellemző tendencia megváltozott, egyre többen szeretnének garázst, sőt: a több beállóhely iránti igény is érezhetően megnőtt a zöldövezeti, alacsonyabb beépítési sűrűségű városrészekben. Emelkedtek is az árak. Egy ötmillió garázsnál, személyi kölcsönből kifizetve, tíz éves futamidő mellett havi 54 ezres törlesztőrészlettel számolhatunk.