Jó hír az állami támogatás és a személyi jövedelemadó-visszatérítés, rossz a hitelkamatok növekedése és az erősödő infláció: a lakásfelújítási programra - melyben 3 millió forintig a fele költséget visszaigényelhetjük – elsősorban a családi házban, falun élők kacsingatnak. Eddig ötvenezren igényelték vissza a befektetett pénzük ötven százalékát. 

Az egy évvel korábbihoz képest, harmadával több, összesen 111,4 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek novemberben a háztartások – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A hitelfelvételi kedv első sorban annak köszönhető, hogy nagyon kedvező kamatkörnyezet volt Magyarországon, egészen az MNB kamatemelési ciklusának kezdetéig, 2021 júniusáig. Emellett a számos otthonteremtési támogatás is ösztönzött hitelfelvételre – mondta az RTL Klub reggeli műsorában a Financial Expert hitelszakértője.

A banki kapcsolatokkal rendelkező 19-29 éveseknek 78 százaléka használ valamilyen bankkártyát, ám internetbanki vagy mobilbanki szolgáltatásokat jóval kevesebben, mindössze 38, illetve 45 százalékuk vesz igénybe - áll a K&H harmadik negyedéves felmérésében. A hazai kibocsátású összes bankkártya 8,3%-át regisztrálták a mobiltárcákba 2021. március végéig. 

Egy friss országos kutatás szerint a magyarok jóval - átlagosan 9 évvel - korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint. A felnőtt lakosság ugyanis arra számít, hogy majd 66 éves korában kezdheti meg megérdemelt pihenését, miközben az álom nyugdíjkorhatárt 57 éves korukra tennék. Az emberek várakozása szerint az állami nyugdíj összege a nyugdíj előtti jövedelmük alig több, mint felét (53%) fogja kitenni.

A hitelező bankok szerint jelentős az érdeklődés a Növekedési Hitelprogram (NHP) részeként októberben elindult Zöld Otthon Program iránt. A közeljövőben új otthont vásárlók és építők 87 százaléka hitelt szeretne felvenni lakáscéljai megvalósításához.

Az év eleje óta igényelhető vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatás. Azzal több célja is van az államnak. Javítani akarja a családok lakhatási körülményeit, s ezzel a hazai lakásállomány minősége összességében is javul. Továbbá a támogatás igénybevétele fehéríti az építőipari tevékenységet, ez is egy cél.

Az idei első három negyedévben 12 642 új lakás épült Magyarországon, 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, 30 százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ingatlant vásárlók idei hitelfelvételi szokásait vizsgálta egy felmérés. A hitelt igénylők 62,5 százaléka csak piaci alapú hitelt vett fel. A hitelt felvevők bő harmada élt a családtámogatási lehetőségekkel és az ügyfelek többségében kombinált hitelt választottak. 

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7643 euró. Ezzel hazánk idén is a 30. helyen áll az országok közötti összehasonlításban. A településeket nézve a fővárosban és környékén van a legtöbb pénzük a lakosoknak. 

Az idei első negyedévhez hasonlóan a második negyedévben is a vidéki városokban emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak, mintegy 3,5 százalékkal, az éves áremelkedés 18,2 százalék volt ezeken a településeken.