A külön költözés, önálló életkezdés nagy dilemmája: albérletet fizessünk, vagy inkább saját otthonunk lakáshitelét? Igényeink és pénztárcánk nincs mindig összehangban, de okos kompromisszummal egyensúlyba hozhatjuk, s kiderülhet, hogy a havi törlesztőrészletünk nagyjából akkora költséget jelent, mint a bérleti díj. Ez viszont már a mi otthonunk, és a sajátjára mindenki szívesebben költ.

Felvették! Az egyetemi ponthatárok meghirdetése után sok családban nagy volt az öröm, amivel együtt gond is szakadt a nyakukba: hol fog lakni a gyerek? S persze: mindez mennyibe fog kerülni? Az albérletpiacon körülnézve a nagyobb egyetemi városokban havi 100 ezer forintos bérleti díjjal számolhatnak, Budapesten többel. Volt, aki – akár hitelt felvéve is - inkább lakást vásárolt. 

A lakáskiadás jól jövedelmező bevételi forrás. A hitelképesség igazolására azonban nem minden bank fogadja el. Persze eleve csak akkor érdemes ezzel próbálkozni, ha ez a jövedelem legális, dokumentumokkal igazolható és adózott.

Az Európai Unió lakosságának valamivel több mint kétharmada él saját tulajdonú ingatlanban, míg Magyarországon ez az arány 91,3 százalék; ennél magasabb aránnyal csak két ország előzi meg hazánkat az unióban, Románia és Szlovákia. 

Drágulnak az albérletek, s egyre több fiatal pár gondolkodik azon, hogy saját lakásba költözne. Megéri-e most váltani, hisz a hitelkamatok is emelkedtek: sokaknak jelent dilemmát. Kulcskérdés lehet ebben a helyzetben az is, hogy mennyibe kerül az ingatlan rezsije.