Hitel fogalomtár

Az adós az a személy, aki a hitelintézettel kölcsönszerződést köt, és aki a kölcsönszerződés alapján a kölcsön összegét, valamint annak járulékos költségeit (kamat, kezelési költség, egyéb díjak) visszafizetni köteles. Az adós a tartozásáért teljes vagyonával felel, függetlenül attól, hogy ajánlott-e fel fedezetet, vagy sem. Tartozása örökölhető. Az adós lehet természetes vagy jogi személy is.

Az adóstárs az a személy, aki a hitelintézettel kötött szerződés alapján a kölcsön visszafizetésére - az adóssal együtt - kötelezettséget vállal. Jogi értelemben véve az adós és adóstárs jogai, illetve kötelezettségei megegyeznek. Az adóstárs tehát jogi értelemben akként felel mint az adós maga. A kölcsönkötelezettek száma az adóstárssal együtt nő, ezért a kölcsön a bank számára kevésbé kockázatos.

Az adósminősítés annak az eljárásnak a része, melyet a hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtását követően a hitelbírálat során lefolytat. A vizsgálat arra igyekszik választ adni, hogy az adós várhatóan képes lesz-e a kölcsönt törleszteni. Az adósminősítés során azokat a tényezőket veszi számba a pénzintézet, melyek befolyásolják az adós fizető képességét. Így például a fennálló hiteltartozásokat, a KHR státuszt, az eltartottak számát, az adós vagyoni helyzetét, jövedelmi viszonyait.

Akkor beszélünk adósságrendező kölcsönről, ha egy, de jellemzően inkább több kölcsönt az adós kivált egyetlen másikkal, ezzel egy kölcsönbe egyesítve a fizetési kötelezettségeit. Az adósságrendezésre jellemző példa a magas kamatozású személyi kölcsönök és/vagy hitelkártya-tartozások kiváltása egy lényegesen alacsonyabb kamatozású, és általában hosszabb futamidejű, hitelre. Előfordulhat, hogy ilyenkor ingatlanfedezetet kér a bank.

Az alapkamat egy adott ország központi bankja által irányadó kamatlábként megállapított kamatláb. Ez az a kamat, amit a jegybank a nála elhelyezett betétek után fizet, így alapvetően befolyásolja a betéti és hitelkamatok aktuális szintjét. Magyarország központi bankja (más néven jegybank) a Magyar Nemzeti Bank, és minden más országban is van erre kijelölt pénzintézet, csak nincs feltétlenül állami tulajdonban. (pl.: az Egyesült Államokban a FED, amely a jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbank-rendszer).

Pénzügyi értelemben olyan törlesztési mód, mely esetében a fizetendő törlesztőrészlet a kölcsön devizanemében kifejezve minden periódusban (hónapban) azonos. A törlesztőrészleten belül a fizetendő kamat és a tőke aránya folyamatosan változik. Az elején a kamatösszeg aránya jelentős, és ahogyan a tőketartozás csökkenésével csökken a kamat összege is, folyamatosan egyre magasabb tőketörlesztés fér bele a minden periódusban azonos összegű törlesztőrészletbe.

A devizaárfolyam valamely deviza egy egységének egy másik devizában kifejezett értéke. A pénzintézetek által a forint és egy adott deviza/valuta vonatkozásában napról-napra hivatalosan jegyzett, a napilapokban, és az interneten időről-időre közzétett vételi és eladási (átváltási) árat jelenti. Természetesen nemcsak devizáknak van árfolyama, hanem részvényeknek, kötvényeknek és nyersanyagoknak is. Ilyen esetben az árfolyam az adott eszköz valamilyen devizában meghatározott értékét jelenti.

Árfolyam-garanciáról beszélünk, ha valaki kötelezettséget vállal arra, hogy egy adott árfolyamot a jövőben elfogad elszámolási árfolyamnak. A bankok által nyújtott árfolyam-garancia általában opcionális jellegű, tehát csak akkor lép életbe, ha egyébként az ügyfelet árfolyamveszteség érné.

A deviza másik devizában (pl. forintban) kifejezett értékének változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) egy másik devizával szemben az elszámoláskor nyereséget vagy veszteséget okoz a szerződéskötéskor alkalmazott átváltási árfolyamhoz képest. A devizahitelek törlesztőrészleteinek, valamint a fennálló tőketartozásnak a mértéke gyakran, és akár jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztőrészletek növekedését vonja maga után, és ez vonatkozik a fennálló tőketartozásra is. Ahogy változik az árfolyam, úgy változik a törlesztőrészlet, és a fennálló tartozás forintban kifejezett értéke is.

Árfolyamrésnek nevezik a vételi és eladási árfolyam közötti különbség mértékét, melyet a pénzintézetek szabadon állapíthatnak meg. A vételi árfolyam természetesen alacsonyabb az eladási árfolyamnál. (Így keletkezik nyereség a deviza/valutaváltásnál.) A devizahitelek esetében a kölcsönösszeg folyósítása vételi árfolyamon, míg a kölcsön törlesztése eladási árfolyamon történik. Vételi árfolyam tehát akkor van, ha a bank vásárol, és eladási árfolyam akkor, ha elad.

Az átalakítás olyan építési munkálat, melynek eredményeképpen a lakóingatlan elrendezése, a helyiségek funkciója és/vagy alapterülete megváltozik. Ha az ingatlan alapterülete bővül egy lakószobával, akkor már bővítésről van szó, ám ha úgy bővül egy lakószobával, hogy az alapterülete nem változik, akkor csak átalakítás történik. Például nem változik az alapterület, ha a nagy nappalit két szobára osztja egy falazat.

Az átalakítás olyan építési munkálat, melynek eredményeképpen a lakóingatlan elrendezése, a helyiségek funkciója és/vagy alapterülete megváltozik. Ha az ingatlan alapterülete bővül egy lakószobával, akkor már bővítésről van szó, ám ha úgy bővül egy lakószobával, hogy az alapterülete nem változik, akkor csak átalakítás történik. Például nem változik az alapterület, ha a nagy nappalit két szobára osztja egy falazat.

Az átalakítás olyan építési munkálat, melynek eredményeképpen a lakóingatlan elrendezése, a helyiségek funkciója és/vagy alapterülete megváltozik. Ha az ingatlan alapterülete bővül egy lakószobával, akkor már bővítésről van szó, ám ha úgy bővül egy lakószobával, hogy az alapterülete nem változik, akkor csak átalakítás történik. Például nem változik az alapterület, ha a nagy nappalit két szobára osztja egy falazat.

Az átalakítás olyan építési munkálat, melynek eredményeképpen a lakóingatlan elrendezése, a helyiségek funkciója és/vagy alapterülete megváltozik. Ha az ingatlan alapterülete bővül egy lakószobával, akkor már bővítésről van szó, ám ha úgy bővül egy lakószobával, hogy az alapterülete nem változik, akkor csak átalakítás történik. Például nem változik az alapterület, ha a nagy nappalit két szobára osztja egy falazat.

A bankszámlaszám az ügyfél számlájának azonosítására szolgáló szám, hivatalos nevén pénzforgalmi jelzőszám, mely 24 numerikus karaktert tartalmaz. A számot kötőjellel háromszor nyolc számjegyre szokás felbontani. Egyes pénzintézeteknél elegendő az első 16 karaktert megadni, de ebben az esetben is 24 karakter a bankszámlaszám tényleges hossza, azonban a harmadik nyolc számot tartalmazó szakasz nyolc darab nullát tartalmaz.

Jelenleg a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR), rövidített elnevezése. A rendszer pozitív és negatív listát is tartalmaz cégek és magánszemélyek esetében is. Természetes személy akkor kerül fel a negatív KHR listára, ha hitel jellegű szerződésében vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy lejárt tartozása 3 hónapot meghaladóan a mindenkori minimálbér összegét meghaladóan folyamatosan fennáll, vagy ha bizonyíthatóan csalást követett el, mellyel valamely pénzintézetnek kárt okozott. A listán mindaddig aktív státuszban van az adós, ameddig késedelmes tartozását nem rendezte. A tartozás rendezését követően még 1 évig marad passzív státuszban. A pénzintézet a negatív adóslistára teheti az adóst és az adóstársat is. A pozitív lista azt jelenti, hogy mindenkit, aki hitelt vesz fel, nyilvántartja a rendszer. Ezt a pénzintézetek kötelesek jelenteni. Pozitív lista esetén a természetes adós eldöntheti, hogy engedi-e, hogy a többi pénzintézet betekintést kapjon a hitelállományába.

A bázispont a pénzügy területén használatos egység, a százalékpont 1/100-ad része (1 % = 100 bázispont). A bázispont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása. Általában a pénzügyi eszközök értékének, kamatának változását szokás bázispontban kifejezni. Másik felhasználási területe két pénzügyi termék értéke, kamata közötti különbség megnevezése.

A bázispont a pénzügy területén használatos egység, a százalékpont 1/100-ad része (1 % = 100 bázispont). A bázispont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása. Általában a pénzügyi eszközök értékének, kamatának változását szokás bázispontban kifejezni. Másik felhasználási területe két pénzügyi termék értéke, kamata közötti különbség megnevezése.

A budapesti bankok által jegyzett, különböző futamidőkre vonatkozó, referencia jellegű bankközi kamatlábak elnevezése. Annak a kamatlábnak a speciális, napi szintű átlagolása, melyen a bankok egymásnak hitelt adnak. (Budapest Inter-Bank Offered Rate).

Kizárólag meghatározott célra/célokra igénybe vehető hiteltípus. Például a lakásvásárlási hitel kizárólag lakás/lakóingatlan megvásárlására vehető igénybe. Egy gyárépület vagy más tárgy megvásárlására nem.

A LIBOR a londoni bankközi piacon referencia jellegű kínálati kamatláb. Angol jelentése: London Interbank Offered Rate. Ez az az átlagos kamatláb, amin a pénzintézetek hitelezik egymást. A CHF a devizanemet jelöli, ami jelen esetben a Svájci Frank.

Számlapénz külföldi pénznemben. A kifejezést akkor használjuk helyesen, ha nem bankjegyről van szó. 100 euró egy bankszámlán az deviza, de egy 100 eurós bankjegy a pénztárcában az valuta.

A deviza alapú finanszírozás azt jelenti, hogy a kölcsön vagy lízing nyilvántartási és elszámolási devizaneme nem a hazai fizetőeszköz (forint), hanem egy másik pénznem, például EUR, CHF, JPY, vagy USD. Akkor használjuk a deviza alapú finanszírozás kifejezést, ha a kölcsönt devizában tartják nyilván, ám az ügyfél forintban törleszt. Ilyenkor a pénzintézet váltja át a forintot az elszámolási árfolyamon devizára.

A deviza alapú hitel esetén a kölcsön elszámolási devizaneme nem a hazai fizetőeszköz (forint), hanem egy másik pénznem, például EUR, CHF, JPY, vagy USD. Akkor deviza alapú egy kölcsön, ha a kölcsönt devizában tartják nyilván, de az ügyfél forintban törleszt, és a pénzintézet váltja át a forintot az elszámolási árfolyamon devizára.

Olyan átutalás, melynek elszámolási egysége a forinttól eltérő devizanem. Devizaátutalást lehet forint számla terhére is teljesíteni, mert ebben az esetben az átutalást indító bank a tranzakció kezdetekor átváltja az érvényes árfolyamon a forintot devizára. Fogadni szintén lehet devizaátutalást forintszámlán. Ilyenkor a fogadó bank átváltja a devizát forintra az érvényes árfolyammal, és azt írja jóvá a forintszámlán. Ezt a lehetőséget nem minden bank biztosítja, nem rendszeres devizaforgalom lebonyolítására szolgál. Ahhoz devizában vezetett számlát kell nyitni.

Devizabelföldi az a természetes, vagy jogi személy, amely a hazai hatóságok felügyelete alá tartozik. Természetes személyek esetén az a devizabelföldi, aki magyar állampolgár és/vagy rendelkezik magyar hatóság által kiállított érvényes személy azonosító igazolvánnyal. Vállalkozás és egyéb szervezet esetén alapvetően devizabelföldinek számítanak azok, melyek a hazai székhellyel rendelkeznek.

Devizahitelnek azt a kölcsönt nevezzük, amely esetében a kölcsön nyilvántartása és törlesztése is a folyósító ország devizájától eltérő devizában történik.

Deviza átváltása egy másik devizára. Ha közvetlenül kerül átváltásra, például EUR-t váltunk át HUF-ra, akkor közvetlen konverzió, ám ha EUR-t váltunk CHF-re, és közben HUF-ra, akkor az közvetett/kétszeres devizakonverzió. Kétszeres konverzió esetén az ügyfél kétszer fizeti meg a vételi és eladási árfolyam különbségét.

A deviza-jogszabályok szerint külföldinek minősülő személy. Természetes személyek esetén az, aki nem magyar állampolgár és nem rendelkezik magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal.

Olyan bankszámla, amelynek elszámolási egysége az ország devizanemétől eltérő deviza. A pénzintézet a számlaforgalomról a nyilvántartást az ügyfél által megadott idegen devizában vezeti.

Lekötött betét tényleges éves hozamát jelölő mutató, amelyet minden bank köteles azonos, jogszabályban rögzített számolási mód szerint kiszámítani, és az ügyfelek tudomására hozni. Ebből tudjuk meg egy-egy betét tényleges hozamát, és az EBKM segítségével hasonlíthatjuk össze egymással egyszerűen a bankok kamatígéreteit.

Egy követelés biztosítására, az ingatlan nyilvántartásban különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog. Valamennyi, a kötelembe bevont ingatlanra azonos összegű, tehát a teljes jelzálogjog kerül bejegyzésre, illetve az ingatlanok mindegyikének tulajdoni lapján utalás szerepel az egyetemlegességre. Pl.: Amennyiben egy kölcsönügyletben kiegészítő fedezet szerepel, akkor az ingatlanokra egyetemleges jelzálogjog kerül bejegyzésre, ha a kölcsönszerződés ettől eltérően nem rendelkezik. A bejegyzés szempontjából a jelzálogjog összegének nincs köze az ingatlan értékéhez.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog, mely alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton, valamint szerződésen is. Lényege az, hogy a tulajdonos nem, pontosabban csak az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulásával idegenítheti el (adhatja, ajándékozhatja el) az ingatlant. Ily módon az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonosi jogokat korlátozza. E jog elsődleges célja a bejegyzett jelzálogjog erősítése.

Az adásvételi szerződés megkötésekor a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg. Ez rendszeresen előfordul az ingatlan-adásvételek esetében. Előlegnek kell tekinteni azt a vételárrészt, amelyet az adásvételi szerződés ekként jelöl meg. Az előleget a teljes vételárba be kell számítani, és amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul, a már megfizetett előleg visszajár, ellentétben a foglalóval.

Előtörlesztésnek azt tekintjük, ha a kölcsön adósa – vagy bármely más kötelezettje - az esedékes törlesztőrészleten felül további összeget fizet a kölcsönbe abból a célból, hogy tartozása csökkenjen. Az előtörlesztésre bárkinek joga van, de a feltételeit a pénzintézetek különböző módon határozzák meg. Sokszor az előtörlesztés szerződésmódosítással jár, mert érintheti a hitel futamidejét vagy a törlesztőrészletek nagyságát Az előtörlesztésnek díja lehet, ennek a díjnak a nagyságát jogszabály korlátozza (a 2010.03.01. után megkötött szerződések esetén). A teljes előtörlesztést végtörlesztésnek hívjuk, feltételei eltérőek az előtörlesztésétől.

A pénzintézet által az ügyfél előtörlesztése esetén felszámított díj. A 2010.03.01. után megkötött szerződések esetén ennek maximális mértékét törvény szabályozza. Ez a mérték az előtörlesztett összegek alábbiak szerinti százaléka:

  • lakáscélú jelzáloghitelek: 1 %
  • jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönök: 1,5 %
  • egyéb jelzáloghitel: 2 %

Ha teljes előtörlesztés történik, az végtörlesztést jelent, melyekre más szabályok vonatkoznak.

Egy személy eltartottnak minősül, ha: a 16. életévét még nem töltötte be, vagy a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el, vagy a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

A lakossági jelzálog-hitelezés vonatkozásában az építés olyan, építési engedély birtokában végzett építési munkálat, melynek eredményeként használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakóingatlan jön létre/valósul meg. Ha az építési engedély bővítésről szól, akkor az nem számít építésnek.

Az értékbecslés valamilyen dolog (pl.: ingatlan) értékének magállapítása céljából lefolytatott szakmai eljárás. Kölcsön igénylésekor a lakóingatlanok értékbecslése alapvetően piaci összehasonlításon alapul. Az összehasonlítás során az értékbecslő megállapít egy forgalmi értéket, valamint egy hitelbiztosítéki és egy likvidációs értéket. A becsült forgalmi érték nem feltétlenül egyezik meg az ingatlan tényleges vételárával. Az értékbecslő az érték megállapításához helyszíni szemlét tart.

Betűszó, melynek jelentése: Euro Interbank Offered Rate. Magyarul Európai Irányadó Bankközi Kamatláb. Az EURIBOR a frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. A magyar pénzintézetek is használják bizonyos esetekben viszonyítási alapnak Euró alapú hitelek esetén.

A kölcsön visszafizetését biztosítani hivatott, a hitelező számára értékkel bíró dolog, mely legtöbb esetben ingatlan, de pénzügyi eszköz vagy egyéb forgalomképes értékes tárgy (pl. festmény, ékszer) is lehet. A lakossági jelzáloghitelek esetében a fedezet általában lakóingatlan. A hitelező erre az ingatlanra kér jelzálogjogot a követelése biztosítása érdekében. Egy kölcsönügyletben több fedezet is lehet.

Fedezetcseréről akkor beszélünk, ha az adós a kölcsön biztosítékául szolgáló fedezet helyett egy másik fedezetet ajánl fel, és a hitelező azt elfogadja. A fedezetcsere általában értékbecslést tesz szükségessé, és többféle díjvonzata van (szerződésmódosítási díj, nyilvántartási díjak).

A fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum. A lakossági jelzálogkölcsönök esetében ez a pénzintézet jelzálogjogát igazoló tulajdoni lap (szemle), valamint a jelzálogjog bejegyzési kérelem érkeztetett példánya.

A félkész ingatlan megvásárlása és befejezése egy olyan speciális hitelcél, melynek keretében az adós megszerzi egy építés alatt álló, de még használatbavételi engedéllyel nem rendelkező ingatlan tulajdonjogát, és az építést befejezi. A gyakorlatban akkor beszélünk erről a hitelcélról, ha a félkész ingatlan megvásárlása is részben kölcsönből történik. Valójában ez a hitelcél egy öszvér, mely a lakásvásárlási és az építési hitel keveréke.

Ablakkal rendelkező lakószoba, amelynek hasznos alapterülete eléri 6 négyzetmétert, azonban a 12 négyzetmétert nem haladja meg.

A francia eredetű szó (finance) azt fejezi ki, hogy valaki vagy valamely szervezet egy adott cél megvalósítását pénzzel segíti, támogatja. Korábban a pénzügyminisztert fináncminiszternek is hívták. Ma a finánctőke a banktőkével összefonódott ipari tőkét jelenti.

A FinTech az angol „Financial Technology” kifejezésből származik, ami szó szerint pénzügyi technológiákat jelent.

A FinTech utalhat digitális pénzügyi szolgáltatóra, amely a hagyományos pénzügyi szolgáltatókhoz (pl. bankokhoz) képest a legújabb technológiákat használja innovatív, magas ügyfélélményt biztosító pénzügyi szolgáltatások nyújtására. Ezenkívül a kifejezés utalhat új szoftverre, informatikai rendszerre, megoldásra is.

A fix törlesztőrészletű devizahiteleknél a havi törlesztőrészlet nem követi az árfolyamok mozgását, azonban esetenkénti elszámolással, vagy a futamidő meghosszabbításával az adós viseli az árfolyamkockázatot.

A foglaló egy adásvételi szerződést biztosító mellékkötelem. Összege beleszámít a vételárba. Ha valamelyik fél hibájából nem teljesül a szerződés, akkor az adott foglalót a vevő elveszíti, az eladó a kapottat pedig kétszeresen köteles visszafizetni. A foglaló általában a vételár 10%-a, de érvényes az ettől eltérő megállapodás is.

Szabadon felhasználható hitel, amely lehet személyi hitel ingatlanfedezet nélkül, vagy szabad felhasználású jelzáloghitel. Elnevezése arra utal, hogy a háztartások általában fogyasztásra költik. A hitelcél teljesülését azonban igazolni nem kell.

A folyószámla a bankszámla vagy fizetési számla megfelelője, ugyanazt jelenti más kifejezéssel. Jelentését lásd a „bankszámla” címszónál.

Fizetési számlához kapcsolódó keretösszeg, melyet a bank bocsát a számlatulajdonos rendelkezésére a megfelelő hitelbírálatot követően. A keretösszeg mértékéig az ügyfél több pénzt használhat fel, mint amennyi a számláján egyébként rendelkezésre állna. A folyószámlahitel törlesztése rulírozó módon történik, ami annyit jelent, hogy a hitelkeretből már felhasznált összeget a számlára beérkező pénzből azonnal törlesztik, akár részlegesen is. A betörlesztett összeget azonban a hitelkeret fennállásának időpontjáig újból fel lehet venni. A felhasznált összeg után kamatot, a fel nem használt összeg után pedig rendelkezésre tartási díjat szoktak felszámítani. A folyószámlahitel gyakran kamatmentes egy bizonyos időszakig. A folyószámlahitel nem azonos a hitelkártyával, ám nagyon hasonló célt szolgál, a likviditás biztosítását.

Egy ingatlan vagy más dolog forgalmi értéke az az összeg, melyen valószínűsíthető, hogy az ingatlan/dolog értékesíthető. Ez nem jelenti feltétlenül azt az árat melyért az adott dolgot/ingatlant a jövőben ténylegesen értékesíteni lehet. A lakossági jelzáloghitel esetében a forgalmi érték az, amit az érvényes értékbecslés megállapít, általában piaci összehasonlító eljárással.

Magyar forintban nyilvántartott kölcsön, amely Magyarországon mentes az árfolyamkockázattól.

A futamidő az az időszak, mely a kölcsön folyósításával kezdődik, és a tőke- valamint az összes járulékának teljes visszafizetésével zárul, amennyiben a törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározottak szerint történik. A futamidőt a kölcsönszerződés határozza meg.

A garanciavállalás során a pénzintézet díj ellenében helytáll a garanciát kérő helyett, ha az nem tud teljesíteni. Ugyanúgy bírálják, mintha hitelkérelem lenne.

Osztatlan közös tulajdonú, azaz a Földhivatalnál egy helyrajzi számon szereplő ingatlan esetére vonatkozó megállapodás, mely azt rögzíti, hogy az ingatlan mely részeit ki/kik és hogyan használják. A megállapodást ügyvéddel ellenjegyeztetni kell. Az okirat a földrészleten belül az egyes tulajdonosok kizárólagos, illetve közös használatában levő területrészeket különíti el. Hitelfelvétel esetén a használati megállapodás megléte nélkül az ingatlanra bejegyzett összes tulajdonost dologi adósként szokták bevonni a hitelügyletbe.

Használatbavételi engedéllyel rendelkező, a földhivatali nyilvántartásban lakóingatlanként szereplő ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzése.

A haszonélvezeti jog olyan jog, melynél a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni, hasznosítani, hasznait szedni. A tulajdonos automatikusan haszonélvező, mert jogosult az ingatlan használatára, ám ezt a jogát szerződés keretében átengedheti másnak. A haszonélvezeti jog általában holtig tart, de kiköthető határozott ideig is. Nem örökölhető, de vagyoni értékű jog. A lakossági jelzálog-hitelezés során a hitelfelvételt megnehezíti a haszonélvezeti jog. Van, ahol ilyen esetben nem adnak hitelt, vagy a fedezeten lévő haszonélvezeti jogról feltételesen, vagy véglegesen le kell mondania a haszonélvezőnek. Nem sokat ér a hitelező számára egy olyan fedezet, amelyhez szükség esetén sem férhet hozzá. A haszonélvezőt egyes pénzintézetek kezesként vonják be az ügyletbe.

A pénzintézet érvényes kondícióit tartalmazó dokumentum, melyet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján kötelezően nyilvánosságra kell hozni, olyan módon, hogy azt a pénzintézet fiókjaiban ki kell függeszteni, és az interneten is meg kell jelentetni. A hirdetmény a pénzintézet érvényes kondícióinak hiteles forrása, melyből a hitelkalkulátor alapját képző adatbázis adatai származnak. A hirdetménynek a pénzintézet által alkalmazott minden kamatot, költséget, díjat és az ehhez kapcsolódó feltételeket tartalmaznia kell, melyet a pénzintézet használ. Egyes helyeken kondíciós listaként vagy más megfogalmazásban találhatjuk, de ezek is hirdetmények, ugyanazt jelentik.

A hitel egy olyan fogalom, amit még a szakértők, sőt, még a hitelkalkulátor üzemeltetői is következetesen rosszul használnak. A hitel vagy kölcsön a pénzintézet és az adós között írásban megkötött olyan szerződés, melynek tartalma pénzösszeg meghatározott ideig történő rendelkezésre bocsátása kamat ellenében vagy a nélkül. Hitelnek tekintjük mindaddig, míg a pénzintézet a pénzösszeget az adós rendelkezésére tartja, kölcsönnek nevezzük onnan, amikor az adós a pénz birtokába jut, tehát a folyósítástól. A köznyelv azonban ezt a két fogalmat szinonimaként kezeli, és ezzel a banki ügyintézők is tisztában vannak, értik. Ne akadjunk el azon, hogy a lakáshitel kifejezés valójában értelmetlen, mára a hitel és kölcsön szavak elvesztették eredetileg különböző jelentésüket.

Az a díj melyet a hitelkérelem elbírálásért az igénylőnek ki kell fizetnie, függetlenül attól, hogy hitelkérelmét jóváhagyja a pénzintézet vagy sem.

A hitel fedezeteként felajánlott ingatlan bank által elismert értéke. Az értékbecslésben az értékbecslő feltünteti ezt az összeget, de a bank ettől a saját szempontjai alapján eltérhet. Végső soron a hitelbiztosítéki értéket a bank állapítja meg. A hitelbiztosítéki érték nem egyenlő az ingatlan forgalmi értékével, annál általában 10–30%-kal alacsonyabb. Az értékbecslés módszereit és számítását a 25/1997. (VIII.1.) pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza. A hitelbiztosítéki érték nem keverendő össze a likvidációs értékkel. A likvidációs érték az a legalacsonyabb összeg, melyen az ingatlant kényszerértékesítés során valószínűsíthetően rövid időn belül értékesíteni lehet.

Pénzösszeg kölcsönzése valaki számára. A hitelügylet szereplői a kölcsönt nyújtó szervezet/személy, és az adós vagy adósok. A hitel biztosítékai kapcsán a hitelügyletben szerepelhetnek kezesek, dologi adósok is.

A hitelkártya egy olyan eszköz, amivel egy külön hitelkártya számlán lévő hitelkerethez férhet hozzá a kártya birtokosa. A hitelkártya célja a likviditás biztosítása. Rövid távon általában kamatmentes, ám hosszabb távon igen magas kamatozású.

A hitelkiváltás azt jelenti, hogy a fennálló hitelt az ügyfél visszafizeti egy másik hitelből. A hitelkiváltás célja lehet a kedvezőbb kondíciók elérése, vagy hosszabb futamidő, ám lehet kényszerűségből is pl.: fizetési késedelem miatt felmondott kölcsönszerződés esetén.

A hitel kihelyezésével a hitelt nyújtó pénzintézet által felvállalt azon kockázat, mely az adós nemfizetéséből származik, függetlenül attól, hogy ez milyen okból történik. Az adós is vállal kockázatot a hitel felvételével, mert a kamatok növekedése, illetve az árfolyamváltozások megnövekedett terhet jelenthetnek, illetve fizetési képességében – főleg hosszú távon – változások állhatnak be.

Egy adott kölcsönkihelyezés kockázatára vonatkozó becslés, amely megállapítja, hogy a pénzintézet számára a kölcsön kihelyezése mekkora kockázatot jelent.

A hitelügylet szereplője legalább a kölcsönnyújtó pénzintézet, és az adós. Ezen kívül a konkrét ügylettől függően megjelenhet adóstárs, kezes, és zálogkötelezett (vagy dologi adós) is a szereplők között.

Az illeték az állam részére fizetendő összeg, melyet vagyonszerzés, közigazgatási hatósági eljárás és bírósági eljárás esetén kell fizetni. A hitelezés folyamán a vagyonszerzési illeték ingatlanvásárlás során kerül előtérbe, a közigazgatási hatósági eljárásért fizetett illetékek pedig a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog bejegyeztetések és töröltetések során keletkeznek.

Az adásvétel után fizetendő illetékre vonatkozó kedvezmény, amely jellemzően új lakásra vonatkozik. Illetékkedvezmény szociális szempontok szerint is igényelhető (fiataloknak).

Az illetékekről szóló törvény alapján a lakástulajdon megszerzésére vonatkozó illeték alól egyes esetekben mentesülni lehet. Ilyen a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a vásárló a másik lakástulajdonát egy éven belül eladja és az újonnan szerzett lakás forgalmi értéke kisebb az eladottnál. Nem kell illetéket fizetni akkor sem, ha vállalkozó által értékesítés céljára épített lakást vásárolunk, ha annak a forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. A lakóház építésére vonatkozó telektulajdon megszerzésének illetékét nem kell kifizetni, ha arra 4 éven belül olyan lakás épül, melynél az építmény a telek beépíthetőségének legalább a 10 %-át eléri.

Központi bank, amely az adott országban a bankjegy kibocsátás jogával és/vagy az állam bankjának funkcióit ellátó szereppel rendelkezik. Nem minden államnak van saját bankjegy kibocsátó bankja. A kétszintű bankrendszerben a felső szinten elhelyezkedő bank, a bankok bankja, a végső hitelező.

Olyan hitel, ahol a kölcsön fő biztosítéka ingatlan és a kölcsön biztosítékául az ingatlan-nyilvántartásba a jelzálogjogot feljegyzik. A lakáshitel is jelzáloghitel, mert a hitelből megvásárolt ingatlanra jegyzik be a jelzálogjogot.

A zálogjog alapján a zálogjogosult más követeléseket megelőzően megtérülést kereshet, ha a kötelezett nem fizeti ki a tartozását. Az ingatlanokra vonatkozó zálogjogot jelzálogjognak nevezik, alapításához zálogszerződés szükséges, melyet az ingatlan-nyilvántartásba (a földhivatalok) bejegyeznek.

Több jelzáloghitel fedezetével kibocsátott hosszú lejáratú kötvény. A hitelnyújtó kibocsátja a kötvényt, és az adósok által fizetett kamatból fizeti a kamatot a kötvény tulajdonosának.

Általános értelemben minden olyan forrás jövedelem, ami szabadon elkölthető, függetlenül attól, hogy az tőkejövedelem vagy más szerződésből származó jövedelem. A pénzintézetek azonban jövedelemnek a rendszeresen rendelkezésre álló összegeket tekintik. Fedezeti szempontból csak az igazolható forrásból származó és mértékű, végrehajtási eljárásba bevonható jövedelmet fogadják el. Ilyen pl. a munkabér és a nyugdíj.

A pénzösszeg használatáért fizetendő díj, a pénz időértéke. A kamat egy összeg, melyet a tőke használatáért kell fizetni. Nagyságát a kamatláb határozza meg, amely a tőke százalékában egy adott időszakra megadott érték. A kamatlábat általában éves szinten határozzák meg, de vannak ettől eltérő hitelkonstrukciók is. Érdekesség, hogy az iszlám vallás tiltja a kamatszedést.

Egy adott kamatszinten felül a magasabb kockázatért cserébe fizetendő többlet kamat. Minél nagyobb a pénzintézet kockázata, annál magasabb kamatfelárra tart igényt.

A kamat előre nem látható változásából származó kockázat. A kamat növekedése növeli az adós kötelezettségeit, drágítja a hitelt.

Az az ismétlődő időszak, amin belül a kamat rögzített. A kamatperiódussal nyújtott kölcsönök esetében a kölcsönnyújtó a kamatperiódus fordulónapján jogosult a kamatot megállapítani a következő periódusra. A hosszú kamatperiódus az adós szempontjából előnyös, ha emelkednek a kamatok, és hátrányos, ha csökkennek.

A kölcsön kamatterheit csökkenteni hivatott támogatás, melyet rendszerint az állam nyújt, a kormány által meghatározott társadalmi célból. Általában csak meghatározott feltételek fennállása esetén igényelhető. Magyarországon kamattámogatás csak forint alapú hitelhez igényelhető.

A kamat típusa lehet fix, változó, és rögzített.

A hitel késedelmes törlesztése esetén a késedelmes összegre fizetendő büntetőkamat, mértéke jogszabály alapján maximalizált, de pénzintézetenként eltérő lehet.

A pénzintézet a kamattól függetlenül az egyes kölcsönökre a kölcsönszerződésben rögzített módon a hitel folyamatos kezeléséért számítja fel. Ezt a díjat többféleképpen számolják, de az alapját minden esetben a tőketartozás képezi, a kölcsön kamatához kapcsolódóan. Napjainkban ez a díj eltűnőben van.

A szerződést biztosító mellékkötelem egyik fajtája. 2014.03.15-ig két fajtáját különböztettük meg: egyszerű (sortartó) kezesség, illetve készfizető kezesség. Egyszerű kezességnek nevezzük azt, amikor a kezes kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, és az adóstól a bank a végrehajtási eljárást követően sem tudja behajtani az összeget, akkor az adós helyett teljesít. Készfizető kezesség esetén a hitelező közvetlenül a kezeshez is fordulhat, ha az adós nem teljesít, és a kezestől követelheti a teljesítést, akár az adóssal egy időben. A 2014. 03.15. után kötött szerződések esetében más értelmet nyert a készfizető kezesség annyiban, hogy jogszabály alapján már nem lehet a kezesen az adóssal egy időben behajtási eljárást folytatni. Ugyanakkor a bank köthet olyan szerződést, melynek alapján részletesen körülírva ugyanúgy alkalmazhatja a készfizető kezességet, mint eddig. Innen kezdve nagyon fontos, hogy a kezességi szerződés mit tartalmaz. A hazai pénzintézetek a kezesség alatt a készfizető kezességet értik, így aki kezességet vállal, az rögtön szembenéz annak következményeivel, ha az adós nem teljesít szerződésszerűen.

Jelenleg a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR), rövidített elnevezése. A rendszer pozitív és negatív listát is tartalmaz cégek és magánszemélyek esetében is. Természetes személy akkor kerül fel a negatív KHR listára, ha hitel jellegű szerződésében vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy, lejárt tartozása 3 hónapot meghaladóan a mindenkori minimálbér összegét meghaladóan folyamatosan fennáll, vagy ha bizonyíthatóan csalást követett el, mellyel valamely pénzintézetnek kárt okozott. A listán mindaddig aktív státuszban van az adós, ameddig késedelmes tartozását nem rendezte. A tartozás rendezését követően még 1 évig marad passzív státuszban. A pénzintézet a negatív adóslistára teheti az adóst és az adóstársat is. A pozitív lista azt jelenti, hogy mindenkit, aki hitelt vesz fel, nyilvántartja a rendszer. Ezt a pénzintézetek kötelesek jelenteni. Pozitív lista esetén a természetes adós eldöntheti, hogy engedi-e, hogy a többi pénzintézet betekintést kapjon a hitelállományába.

A kockázatfeltáró nyilatkozat olyan egyoldalú jognyilatkozat, melyet az ügyfél tesz arra vonatkozóan, hogy a nyilatkozatban részletezett/feltárt, a hitelt érintő kockázatokkal tisztában van.

Meghatározott időszakra más számára átadott pénzösszeg, melyet a használó az időszak során részletekben, vagy az időszak végén egy összegben a kölcsönnyújtó részére visszafizet. Lásd még a „hitel” címszót!

Az a személy, aki kölcsönkérelemmel fordul a kölcsönnyújtóhoz, rendszerint hitelintézethez, bankhoz. Amennyiben a kölcsönszerződés megkötésre kerül a kölcsönigénylőből adós válik.

A hitelnyújtó saját maga védelmében előre szabályozza, hogy a nevében eljáró személyek miként hagyhatnak jóvá kölcsönkérelmeket, és köthetnek kölcsönszerződéseket. A kompetencia arra vonatkozik, hogy mely hiteligényeket pontosan mely személyek vagy belső szervezetek (pl. cenzúra bizottság) vizsgálnak és hagynak jóvá. A kompetencia hitelcél és hitelösszeg szerinti szinteket jelent. Például egy magas összegű kölcsönt csak maghatározott testület engedélyezhet, de egy meghatározott szint alattit a fiókvezető maga is.

A kondíció a termékek tulajdonságait jellemző mutatószámok összessége. Kondícióknak alkalmazási feltételük lehet, mint például az, ha a havi számlazárási költséget csak akkor kell fizetni, ha nem történt meg a megadott számú forgalom a bankszámlán.

Pénzügy eszközök, jellemzően devizák közötti átváltásért fizetett díj. Nem egyenlő a vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamréssel, ez egy, az eljárásért felszámolt díj.

A korszerűsítés olyan, nem feltétlenül építésiengedély-köteles munkálat, melynek eredményeképpen a lakóingatlan műszaki tartalma megújul, az eredetinél jobb, modernebb, korszerűbb felszereltségekkel rendelkezik, működtetése olcsóbbá válik. Korszerűsítésre jó példa a nyílászárók minőségi cseréje. A korszerűsítést nem szabad összekeverni az állagmegóvással pl.: festés.

Közjegyző által okiratba foglalt és tanúsított szerződés, melynek fő jellemzője, hogy nem megtámadható. Közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján bírósági eljárás nélkül végrehajtható a fedezet.

A Lakásépítési kedvezmény, régebbi közkeletű nevén a szocpol, egy egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatási formát takart a családok lakhatásának megsegítésére. Különböző más elnevezéseken és eltérő feltételekkel rendszeresen megjelenik. Pillanatnyilag Családok otthonteremtési kedvezménye néven „fut”.

A lakás-előtakarékosság egy államilag támogatott lakásfinanszírozási lehetőség, melyet minden nagykorú magyar állampolgár igénybe vehet. Lényege abban rejlik, hogy a havi rendszeres megtakarítás mellé a lakás-előtakarékoskodók számára az állam éves megtakarításaik után 30%, maximum évente 72 000 Ft állami támogatást nyújt. Ez a megtakarítási forma kamatadómentes, és összhangban van az EU irányelveivel. A lakás-előtakarékossági szerződéseket speciális pénzintézetek, a lakás-takarékpénztárak kötik meg az ügyfelekkel. A befizetésekre alacsony kamatot fizetnek, melyet az állami támogatás tesz vonzóvá. Az alacsony fizetett kamatból adódóan az előtakarékossági szerződés lejártakor kedvező kamatozású hitelt érhetnek el az előtakarékoskodók.

Olyan építésiengedély-köteles munkálat, amelynek során a lakóingatlan alapterülete legalább további egy lakószobával (12 m2) bővül.

Olyan kölcsön, amely lakóingatlan megvásárlására, építésére bővítésére, korszerűsítésére, vagy korábbi lakáshitel kiváltására igényelhető. Maga a kifejezés elterjedt, de helytelen. A helyes kifejezés a lakáscélú kölcsön, ám mára leginkább a köznyelvben a lakáshitelt használják.

A lakáshitel kiváltása lakáshitellel egy olyan refinanszírozás, melynek során a fennálló lakáshitel visszafizetésre kerül egy másik, szintén a lakáshitelek kondícióinak megfelelő hitellel. Lakáshitel lakáshitellel történő kiváltása esetén az új kölcsön nem, vagy csak minimálisan haladhatja meg a fennálló kölcsön összegét. Ha az új kölcsön nem a lakáshiteleknek megfelelő kondíciókkal bír, akkor hitelkiváltásról beszélünk.

Használatbavételi engedéllyel rendelkező lakhatást biztosító ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként került feltüntetésre.

A lakószoba lakóingatlanban található legalább 12m2 hasznos alapterületű, ablakkal rendelkező helyiség. Másként egész szoba.

A likvidációs érték az az értékbecslő által meghatározott legalacsonyabb összeg, melyen az ingatlant kényszerértékesítés során valószínűsíthetően rövid időn belül értékesíteni lehet.

A likvidációs érték az az értékbecslő által meghatározott legalacsonyabb összeg, melyen az ingatlant kényszerértékesítés során valószínűsíthetően rövid időn belül értékesíteni lehet.

Olyan lakóingatlan felépítése, melynek finanszírozása az ügyfél anyagi eszközein, saját munkáján, illetve az általa felvett pénzintézeti kölcsönnel valósul meg. Az építkezés vállalkozói, vagy megbízási szerződés alapján folyik, és építtetőként, az építési engedélyen az ügyfél van feltüntetve.

Olyan folyószámla, amelynek birtokosa devizakülföldi.

Az adott cél megvalósítására az ügyfél által a hitelösszegen felül fordított eszköz. Az önerő leginkább pénzeszköz, de lehet támogatás, telek, vagy akár félkész épület vagy építési anyagok is.

A pénz bizalmon alapuló átváltási eszköz. Megjelenési formái a készpénz (bankjegy, érme) és a számlapénz. Készpénz helyettesítő fizetési eszközök a bankkártyák, hitelkártyák. Általános egyenértékes, mellyel minden értékét megkíséreljük kifejezni. A pénz előfordulhat bankjegy vagy érme formájában, akkor készpénzről beszélünk, de lehet elektronikus formában is, akkor számlapénzről beszélünk.

Pénzügyi lízing esetén a bank az ügyfél megbízásából az általa kijelölt eszközt megvásárolja, s azt lízingbe/bérbe adja az ügyfélnek. A futamidő letelte és a maradványérték kifizetése után az ügyfél tulajdonába kerül az eszköz, addig az eszköz tulajdonjoga a pénzintézetnél van.

Helyesen használva kiegészítő fedezet. Amennyiben az ügyfél által felajánlott ingatlan forgalmi értéke nem teszi lehetővé a kívánt kölcsönösszeg elérését, kiegészítőfedezet/pótfedezet bevonására van lehetőség. A bankok többsége meghatározza a fedezetként bevonható ingatlanok maximális számát és minimális értékét. Fontos megemlíteni, hogy ilyen esetekben, amikor egy vagy több ingatlan kerül bevonásra egy azon hitelügyletbe, az ingatlanokra egyetemleges jelzálogjog kerül bejegyzésre. Pótfedezet benyújtására kerülhet sor a hitel futamideje során is, ha az eredetileg bevont ingatlan értéke valamilyen okból a hitelhez szükséges határérték alá csökken.

Olyan szerződésmódosítás, melynek során az ügyfél kérésére a kölcsön-visszafizetési kötelezettségét a pénzintézet időlegesen felfüggeszti, az így elmaradt részleteket később a futamidő meghosszabbításával vagy a későbbi törlesztőrészletek megemelésével fizeti ki. Lehet díjköteles, és a prolongációs időszakra is felszámítanak kamatot.

Olyan kamat, amihez alkalmazkodik egy másik. Irányadó kamat.

Egy hitel finanszírozása egy másikkal, vagy más, nem saját forrásból származó pénzzel. Ide sorolható a hitelkiváltás is, de alapvetően a monetáris politika eszköze, amivel a hitelintézetek, bankok forrásait bővíti a jegybank, különféle eszközökkel.

A szerződött, de még ki nem folyósított hitelösszeg után, a rendelkezésre állás időszakára fizetendő díj. Általában folyószámlahiteleknél alkalmazzák.

A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a kölcsön az adós döntése alapján tetszőlegesen, bármire felhasználható. Nincs megjelölve hitelcél és a felhasználást sem kell igazolni. Ide kapcsolódó érdekesség, hogy egyes pénzintézetek a szabad felhasználású kölcsönszerződések esetén is kikötik, hogy vállalkozás indítására nem használható, azonban a felhasználást nem ellenőrzik.

A fizetési számlát vezető pénzintézet által az ügyfél részére kiállított nyilvántartás, amely egy meghatározott időszakon belül (általában 1 hónap) tartalmazza a számlához kapcsolódó tranzakciókat.

A folyószámla, mint nyilvántartás folyamatos vezetése. A jóváírások, és terhelések nyilvántartásba rögzítése, de funkciói között szerepelhet még a megtakarítások kezelése (lekötött betét), valamint hitelnyújtás (folyószámlahitel) is.

1 százalékpont = 100 bázispont. A százalék érték változását szokták százalékpontban meghatározni. Ha például a kamat 10%-ról 9%-ra csökken, akkor 1 százalékponttal csökken, nem pedig 1%-kal, hiszen akkor csak 9,9%-ra változna.

Természetes személyhez kötött szabadon felhasználható kölcsön, mely esetében az igénylő jövedelme biztosítja a kölcsön visszafizetését. Ingatlanfedezet általában nem kapcsolódik a személyi hitelhez, de egyes esetekben életbiztosítás igen.

A szolgalom dologi jog, amelynek alapján valaki egy más tulajdonában lévő dolgot valamely célból használhat. A szolgalom alapulhat jogügyleten vagy törvényen. Pl. út szolgalmi jog, mely a szomszédos telek tulajdonosának/használójának átjárását biztosítja.

Online hozzáférési lehetőség a földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartáshoz.

Az ingatlan tulajdonosainak társasház alapítási elhatározását tartalmazó okirat. Az okirat a társasházi törvény alapján szabályozza a társasház és a lakók jogviszonyait.

A telek megvásárlása olyan hitelcél, melynek eredményeképpen az adós az ingatlan-nyilvántartásban telekként feltüntetett ingatlan tulajdonjogát szerzi meg.

A THM a hitellel kapcsolatos összes költséget mutatja meg százalékos formában, egyéves időszakra vetítve. Tartalmazza a legtöbb, ügyfelet terhelő költséget úgy, mintha ezek a költségek is a kamat részét képeznék. Így képződik az az ún. belső kamatláb, amely már lehetővé teszi a bankok közötti különböző hitelek összehasonlítását. THM értéke tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségéből eredő költséget és az egyes bankok által alkalmazott külön átváltási (konverziós) díjat is. Valamint a kölcsön felvételével összefüggő díjakat, kivéve az állam részére fizetendő díjakat (Pl.: Közjegyzői Okirat). A THM az esetleges árfolyam- vagy kamatváltozásról, tehát a kölcsön kockázatáról nem ad információt! Az ügyfél által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni. A szerződésben rögzített THM számításánál a pénzügyi intézménynél alkalmazott, a szerződés megkötését megelőző 10. napnál nem régebbi devizaárfolyam, a hirdetésekben szereplő THM számításánál a pénzügyi intézménynél alkalmazott, a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyam figyelembevételével. Megjegyzés: A kalkulátor mindig a legfrissebb árfolyammal számol a pontosság kedvéért, minden pénzintézet esetében.

A tetőtér-beépítés olyan építésiengedély-köteles munkálat, melynek eredményeképpen a korábban beépítetlen tetőtér lakóingatlannak megfelelő tulajdonságokkal kerül kialakításra. Tetőtér-beépítés esetén az építési engedély tetőtér-beépítésre szól. Az így elkészült lakáshoz is szükséges használatbavételi engedély.

A kölcsön tőkéje az az összeg, melyet az adós részére folyósít a bank. Ez a törlesztések folyamán fokozatosan csökken, míg visszafizetésre nem kerül. A fennálló tőke a kamatszámítás alapja. A tőketartozás forintban kifejezett értéke nap mint nap változik a devizában nyilvántartott kölcsönök esetében.

A tulajdonközösség megszüntetése olyan hitelcél, melynek eredményeképpen az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan valamelyik tulajdonosa adásvétel útján megszerzi a többi tulajdonostárs tulajdonrészét, és ennek folyamán a tulajdonközösségük megszűnik. A tulajdonközösség megszüntetése gyakoribb, mint azt elsőre gondolnánk. Két jellemző példa a válás és az öröklés. Ha a tulajdonközösség megszüntetése során a vevő lakóingatlan tulajdonjogát szerzi meg, akkor tulajdonképpen egy egyszerű lakásvásárlási hitelről beszélünk, ezért egyes pénzintézetek ezt a hitelcélt nem is nevesítik.

A tőke visszafizetésére adott kezdeti haladék. Azt a periódust nevezzük türelmi időnek, amelynek során az ügyfél csak kamatot és kezelési költséget köteles megfizetni a törlesztés során. A türelmi idő lejártával kezdődik el a felvett kölcsönösszeg tőkerészének a törlesztése. A türelmi idő során tehát a tartozás nem csökken.

Olyan ügylet, melynek keretében az ügyfél a földhivatali nyilvántartásban üdülőként feltüntetett ingatlan tulajdonjogát szerzi meg. A vásárláshoz rendszerint piaci kamatozású jelzáloghitelt kínálnak, vagy speciálisan erre vonatkozó speciális hitelt.

A futamidő kezdő napjától, illetve további ügyleti év esetén a kezdő nappal megegyező naptári naptól számított egész naptári év, ha ettől a kölcsönszerződés eltérően nem rendelkezik.

Használatbavételi engedéllyel rendelkező, a földhivatali nyilvántartásban lakóingatlanként szereplő új építésű ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzése. A lakóingatlan fő szabály szerint addig minősül újnak, ameddig oda lakcímbejelentés nem történik.

Az üzlethelyiség megvásárlása az a hitelcél, melynek keretében az ügyfél a földhivatali nyilvántartásban üzlethelyiségként feltüntetett ingatlan tulajdonjogát szerzi meg. Lakossági hitelek között ez egy igen ritka hitelcél, inkább vállalkozóknál fordul elő. A lakosság egyszerű jelzáloghitellel tudja igénybe venni.

Kölcsönadott pénz használati díjaként követelt aránytalanul és jogtalanul nagy kamat. Uzsorás az olyan ember, aki rendszeresen ad kölcsönt ilyen feltételekkel, kihasználva a kölcsönkérők szorult helyzetét. Az uzsora súlyos bűncselekmény.

Külföldi fizetőeszköz bankjegy vagy érme formájában.

A hitel célja egy vagy több, az ingatlanra bejegyzett végrehajtási joghoz kapcsolódó kötelezettség rendezése, melyet követően az ingatlan-nyilvántartásból a végrehajtási jogok törlésre kerülnek. A végrehajtás kiváltása valójában a hitelkiváltás egyik speciális esete.

Végtörlesztésről akkor beszélünk, ha az ügyfél a szerződés szerinti időpont előtt a teljes kölcsönösszeget és járulékait (kamatok, díjak, költségek) egy összegben visszafizeti. A végtörlesztés általában díjköteles, de maximumát jogszabály határozza meg.

A zálogkötelezett az a személy, aki a fedezetként felajánlott ingatlan vonatkozásában tulajdonjoggal, vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik, és az ingatlan terheléséhez hozzájárul. A zálogtárgyat felajánló személy, aki a zálogtárggyal felel a tartozásért.

Elejére