Felmérések sora foglalkozik azzal, kik és mire igénylik az ettől az évtől elérhető otthonfelújítási támogatást. Ezekből kiderül: sokan a támogatás miatt vágnak bele a korszerűsítésbe, a megkérdezettek fele családi házat renoválhat. A legnagyobb érdeklődés a 40-49 éves korosztályban mutatkozik, s a 1970-1989 között épült lakások tulajdonosai tervezik a legnagyobb arányban igénybe venni a lehetőséget.
A megkérdezettek több mint kétharmada tervez idén felújítást, a támogatásra jogosultak közel fele 3 és 6 millió forint közötti összeget, míg a lakásfelújítási támogatásra nem jogosultak 50 százaléka 1 és 3 millió forint közötti összeget költene erre - derült ki a Wallplex Magyarország legfrissebb felmérésből. Amint arról már részletesen beszámoltunk ( Aki kapja, merje ), 2021 januárjától lakásfelújításunk költségének felét az állam fizetheti - a feltételeknek a gyermekes családok többsége megfelel majd. Az otthonfelújítási támogatásban maximum 3 millió forintnyi számlát nyújthatunk be, ennek fele anyagköltség, másik fele munkadíj lehet. A költségeket utólag térítik meg, így a munkálatok elkezdéséhez elengedhetetlen az önerő. Amennyiben nem áll rendelkezésedre elég tőke a lakásfelújítási támogatás igénybevételére, a költségek előfinanszírozására 2021. február 1-től egy maximum 6 millió forint összegű (végig fix, legfeljebb 3%-os kamatozású) államilag támogatott lakásfelújítási hitel igényelhető.
A felmérésben résztvevők 17,6 százaléka az otthonfelújítási támogatás miatt vág bele valamilyen felújításba, míg 58,8 százaléka egyébként is felújított volna, de a támogatás hatására sokkal több felújítási munkálatot fog elvégezni a közeljövőben. Ezt jól igazolja, hogy a támogatásra jogosultak közel fele 3-6 millió forint közötti összeget, míg a támogatásra nem jogosultak 50 százaléka 1-3 millió forint közötti összeget költene lakásfelújításra.
A felújítandó ingatlan típusára vonatkozóan mind a támogatásra jogosultak, mind a támogatásra nem jogosultak körében a válaszadók több mint fele családi házat tervez korszerűsíteni. A téglaépítésű társasházi lakás és a panellakás tekintetében azonban eltérés mutatkozik a két csoport körében. A támogatásra jogosult válaszadók 30 százaléka panellakást, 12 százaléka téglaépítésű társasházi lakást, míg a támogatásra nem jogosultak 25 százaléka téglaépítésű társasházi lakást és 19 százaléka panellakást újítana fel idén. A kutatásban résztvevők 70 százaléka meglévő ingatlanjában tervez felújítási munkálatokat, míg 30 százalék új ingatlan vásárlása vagy költözés miatt vág bele a munkálatokba.
A felújítási munkálatokra vonatkozóan a két legnépszerűbb cél a belső tér felújítása (60%), beleértve a belső fali, padló-, álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése (46%). A felmérés válaszadóinak valamivel több mint egyharmada gondolkodik a belső és külső nyílászárók (beleértve redőny, biztonsági rács, árnyékoló vagy rovarháló) cseréjében, a szaniterek beépítésében vagy cseréjében, illetve a víz-, csatorna, elektromos hálózat kiépítésében vagy cseréjében. A családi házban élők számára a kerítés építése, felújítása (30 százalék), a térburkolat készítése, cseréje (21%), a terasz, erkély, előtető felújítása és építése, valamint a napelemes vagy napkollektoros rendszerek kiépítése (19-19 százalék) és a garázs építése, felújítása és a füvesítés (18-18 százalék) mutatkozott a legnépszerűbb kültéri felújítási célpontnak.
Az OTP Bank és a Groupama Biztosító megbízásából készült másik, országos kutatásból kiderült: sokan tervezték, a következő két évben felújítást végeznek az otthonában, így nem véletlen, hogy az igénybevételre jogosultak közel kétharmada biztosan vagy valószínűleg igénybe veszi majd a támogatást.
A legnagyobb érdeklődés a 40-49 éves korosztályban mutatkozik. A válaszokból kiderült, hogy a támogatás igénybevételét tervezők közül százból nyolcvanan önálló családi házban vagy házrészben élnek, s érdekesség, hogy az 1970-1989 között épült lakások tulajdonosai tervezik a legnagyobb arányban igénybe venni a lehetőséget. Az érdeklődés a falvakat és a városokat egyenlő arányban érinti, és a budapestiek is nagy számban terveznek felújításokat.
„A lakásfelújítási támogatás maximális kihasználásával egy kisebb családi ház esetében akár komplett tetőcsere vagy teljeskörű fűtéskorszerűsítés, esetleg mindenre kiterjedő esztétikai megújulás vagy nyílászáró-csere, míg kisebb lakásokban teljes felújítás is kivitelezhető. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzése ráadásul azok számára is reális döntés lehet, akik a felújítás után tovább értékesítésben gondolkoznak. Az ingatlan eladás előtti korszerűsítésével a jelenlegi tulajdonos jogosan bízhat az átlagosnál gyorsabb és magasabb áron történő értékesítésben” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.