Kevesebb, mint fél év áll rendelkezésükre azoknak, akik biztosan szeretnék kihasználni a falusi csok nyújtotta előnyöket. A családi otthonteremtési kedvezményre több mint 22 ezer kérelmet nyújtottak be, és közel 120 milliárd forintnyi összeget folyósítottak az indulás óta eltelt két évben. Vannak azonban még kiaknázatlan lehetőségek a támogatásban – többek között az ingatlanpiacon is. A kedvezmény mellett a legfőbb motiváció a járványhelyzet okozta bezártságból való kiszabadulás.

A falusi csok népszerűségét továbbá az is jelzi, hogy idén év elején további 200 településsel bővítették a listát, ahol igénybe vehető.

A Magyar Falu Program részeként megállítaná a falvak, kistelepülések népességcsökkenését és elősegítse a fiatal párok vidéki környezetben való letelepedését. Ehhez támogatást nyújt lakások és házak vásárlásához, illetve felújításához, bővítéséhez – fele-fele arányban, vagy teljes egészében a korszerűsítésre fordítva. A kormány közlése szerint a kombinált támogatást az igénylők 53%-a vette igénybe, átlagosan mintegy 7,7 millió forint értékben. A legtöbb igénylés az észak-keleti régióból érkezik, arányosan a falusi csok-ban érintett községek számával. További előny, hogy ez a fajta családi otthonteremtési kedvezmény és az otthonfelújítási támogatás együttesen is felvehető abban az esetben, ha a munkálatok költségei meghaladják azt az összeget, amelyet külön-külön lehetne megigényelni a két támogatási formával.

A bővítésnek köszönhetően az ötezer lelkesnél kisebb települések több mint 93%-a esetében már elérhető a kedvezmény, ami így az ingatlantranzakciók körülbelül 10-15%-át érintheti. Az idei évben várhatóan 150 ezer körüli adásvétel realizálódik a hazai ingatlanpiacon, amelynek egy jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adják. Az MNB adatai alapján az indulás óta 108,8 milliárd forintot már folyósítottak is 2021 második félévének végéig az igénylőknek. Ez átlagosan 13,6 milliárd forint negyedévente: a program végéig, 2022 júliusáig még legalább közel 55 milliárd forintnyi támogatás fog érkezni a kistelepülések ingatlanpiacára. A családi otthonteremtési kedvezmény mellett a legfőbb motiváció a járványhelyzet okozta bezártságból való kiszabadulás. A családok hajlandók egyre távolabb költözni a nagyvárosoktól, hiszen ott jóval kedvezőbb áron vásárolhatnak kertes házat. Még úgy is, hogy az állami intézkedések és az infláció felhajtó erejének következtében a kínálati oldalon 10-20%-os áremelkedés prognosztizálható vidéken is.

Az igazi kiköltözési hullám Budapestre jellemző, Pest megyét vizsgálva azonban egyértelműen látszik, hogy a külső agglomerációs térségben találhatók azok a települések, amelyekre vonatkozik a falusi csok. A vevőknek a fővárostól 50-100 kilométeres távolságot kell megtenniük, hogy kedvezőbb feltételekkel tudjanak ingatlant vásárolni. Ez jellemzően több mint 1 órás ingázással járhat naponta, amelynek idő- és költségvonzatával is érdemes számolni. A falusi csok felhasználása esetén ez különösen fontos szempont, hiszen az így megvásárolt és/vagy felújított ingatlanra 10 éves elidegenítési jog kerül, vagyis eladni és kiadni sem lehet ez idő alatt.