A 2021-től épülő ingatlanoknál már előírás lett volna, hogy az új lakások közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt, s az energiaigénye 25 százalékát megújuló energiaforrásnak kell fedeznie (igaz kiváltható magasabb energiahatékonysággal is). Előbb fél, majd most újabb egy évvel eltolták a határidőt, de érdemes lesz a támogatásokat kihasználva felkészülni a jövő júliusi életbe léptetésre.
Hét éve tudni lehetett, hogy 2021-tól csak közel nulla energiaigényű új építésű épület kaphat használatbavételi engedélyt Magyarországon, és biztosítani kell azt is, hogy ezek 25 százalékban megújuló forrásból fedezzék fogyasztásukat, igaz kiváltható magasabb energiahatékonysággal is. Itt idéznénk a jogszabályt: „Abban az esetben, ha a (…) kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek a (…) minimális megújuló energia részarány teljesítésére nem adottak, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető.”
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a lakó- vagy szállás jellegű épület „összesített energetikai jellemző követelményértéke” négyzetméterenként és évenként nem lehet több 76 kWh-nál, amibe a világítási energiaigény nem számolandó bele.
Ha valaki hőszivattyús fűtést épít ki, bőven túlteljesíti a követelményeket, emiatt másra nincs szükség, s napelemmel is minden esetben teljesíthető a követelmény. Gázkazános fűtés mellé elég egy kandalló vagy kályha, és teljesül a megújuló részarány (attól függetlenül, hogy használják-e).
A határidő aztán kétszer is módosult: előbb tavaly év végén 2021 júliusára tolták ki, hogy a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt az új lakások. Néhány napja újabb haladékról döntöttek a Parlamentben: eszerint 2022. július elsejétől lép életbe az új szabály.
A felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az új előírásokat, így aki ebben gondolkodik, annak érdemes kihasználnia az otthonfelújítási támogatás adta lehetőségeket. Lakásfelújítási Támogatás
A Gazdasági Kutató Intézet és a Masterplast közös felmérése szerint ebben a válaszadók valamivel több, mint negyede gondolkodik a külső nyílászárók cseréjében, és a fűtési rendszer korszerűsítésében, s minden ötödik válaszadó szeretne hőszigetelési és tetőfelújítási munkákat végeztetni. A családi házban élő 17 százaléka napelemes vagy napkollektoros rendszerek kiépítését tervezi.
Megírtuk: Egy átlagos magyar család évente 2050 kilowattóra villamos energiát használ fel, mely nagyjából 80 ezer forintos kiadást jelent. Ez egy 1,5 kilowattos napelemes rendszerrel kiváltható - bruttó 800 ezer forintból. Támogatással pár év alatt megtérülhet a napelem
A Falusi csok-támogatását is otthonuk korszerűbb energetikájára költhetik az igénylők, hisz a maximum 10 millió forintos támogatás összegének felét mindenképpen bővítésre vagy korszerűsítésre kell költeni. Itt szóba jöhet a központi fűtés kialakítása, cseréje (beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását) mellett az épület szigetelése (a hő-, hang- és vízszigetelési munkálatokat). Elszámolható még a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje, a tető cseréje, felújítása, szigetelése, a kémény építése, korszerűsítése.
Idehaza 2009-ben 17-, míg 2019-ben 18,1 százalékban használt a lakosság megújuló energiát fűtésre-hűtésre (az Európai Unióban 22,1 százalék az arány).