Jelentősen csökkent a kereslet az eladó lakások iránt, ami elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható. Egyesek szerint ez csökkentheti az árakat, mások szerint nem.
Egy ingatlanközvetítő friss elemzésében rámutat: az idei első negyedévben kevesebb érdeklődés érkezett az eladó ingatlanokra, mint két éve, miközben 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt. A tapasztalatok szerint kettéválik a piac: a használt lakásoknál tempósabban drágulhatnak az új lakóingatlanok, részben a munkaerő-hiány és az építőanyagok drágulása miatt.
Venni vagy nem venni, használtat vagy újat?
A fővárosban április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A budapesti használt lakásoknál 17 százalékos volt a növekedés, így 873 ezer forintot tett ki a négyzetméterár. A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások esetében az átlagos négyzetméterár 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar, a használt lakóingatlanoknál a kínálati ár 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt.
Egyes szakértők úgy látják, hogy az új és használt lakások piaca elválhat egymástól. Az új lakóingatlanoknál ugyanis olyan keresletfüggetlen külső tényezők, mint a munkaerőhiány és az építőanyag-drágulás fűtik az áremelkedést. Az újlakás-piacon tehát nem az áremelkedés mértéke lesz a kérdés, hanem az, hogy hajlandóak lesznek-e a vevők megvásárolni a mindenkor aktuális árszinteken a lakásokat. Ha nem lesz elégséges a kereslet, akkor a beruházók inkább meg sem építik ezeket az ingatlanokat.
Más szakértők szerint az ingatlanáremelkedést több tényező is megfogja. Az egyik, hogy magas kamatkörnyezet van, vagyis az a tény, hogy a bankok egyre magasabb kamaton adnak hiteleket. Ergo: a törlesztőrészletek nőnek, amit egyre kevesebben tudnak bevállalni. Így nem tudják kifizetni az eladó által kért árat. Az eladó így nem tudja a kívánt áron eladni az ingatlanját, és ezért kénytelen alacsonyabb áron megalkudni. Ráadásul magas infláció is van, ami még nehezebbé teszi a vevők dolgát, hiszen a fizetések nem tudnak az infláció tempójában nőni, ezért egyre nehezebb a törlesztőrészlet kitermelése. Most nagyon meg kell gondolni a hitelfelvételt is. Erről egyre többen így gondolkodnak, vagyis kivárnak. Szóval egyesek szerint készüljünk arra, hogy az ingatlanok ára jó esetben stagnálni fog, de inkább csökken majd az elkövetkezendő időszakban.
Ezek a némileg egymásnak ellentmondó vélemények ugyanakkor arra is ösztönözheti a vásárolni szándékozókat, hogy ugyan nőttek a kamatok, de könnyen lehet, hogy hamarosan még magasabbak lesznek, nem érdemes várni a vásárlással, illetve a hitelfelvétellel. Legfeljebb alább adnak az igényeikből: használtat vesznek az új helyett, esetleg kisebbet, mint eredeti tervükben szerepelt.