Az inflációt fékezi, a hitelünk törlesztőrészletét emelheti, a megtakarításunkat viszont növelheti a jegybanki alapkamat június végi emelése. Ez akár több lépcsős is lehet, hisz április óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése gyorsult, miközben az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek.
Amit hetek óta rebesgettek, bekövetkezett: tíz évnyi folyamatos csökkenés után a Magyar Nemzeti Bank június 23-tól megemelte a jegybanki alapkamatot 0,6-ról 0,9 százalékra, majd július 28-al tovább emelte 1,2%-ra. Az infláció ugyanis kezdett elszállni, idén akár a 4 százalékot is meghaladhatja (a ráta májusban 5,1 százalékon állt). Az MNB 3 százalékos inflációt tervezett idén, de látható, hogy ez már nem vállalható, így jövőre szeretné azt ekkora mértéken tartani.
Több lépcsős emelés?
„Aktuális előrejelzésünk szerint az infláció mérséklődése a korábban vártnál lassabban megy végbe” – állapítja meg az MNB júniusi inflációs jelentése. Eszerint a korai nyitás eredményeként a gazdaság újraindítása a második negyedévben jelentősen felgyorsul, így a hazai gazdaság 2021-ben a korábban vártnál gyorsabban, 6,2 százalékkal bővül. „A kereslet gyors helyreállása lehetőséget ad az év eleje óta megemelkedett alapanyag-költségek fogyasztói árakban történő érvényesítésére.” Április óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése gyorsult, miközben az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek. Az infláció az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul, a makrogazdasági kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik. „Az elmúlt időszakban több jegybank is jelezte, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt szükség esetén készen áll a monetáris kondíciók szigorítására” – közölték. Ez több lépcsős alapkamat-emelést is jelenthet.
A túlpörgést lefékezni
Mivel eddig viszonylag alacsony volt az alapkamat, s gyengén tartották a forintot, több pénz került a gazdaságba, pörgött az export és a gazdaság, a növekedés mellett sokan kihasználták az olcsó hitelt és ez inflációs kockázatokkal járt – nőttek az árak. Ezt a túlpörgést szeretné lefékezni az MNB most ezzel a döntéssel, az alapkamat emelés ezt a gazdasági pénzömlést fékezheti, s vele együtt az inflációt, sőt az ingatlanpiac-lufit is.
A hiteleknél is érezzük majd?
Valószínűleg a legtöbben igen, kérdés, hogy mikortól. Ha változó kamatozású kölcsönt vettünk fel (negyed-, fél- vagy egy évre fixált kamatokkal) annak a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb) a referenciahozama. Ha fix hitelünk van, annak pedig a BIRS (Budapesti Bankközi Kamatswap) és az Államadósság Kezelő Központ által meghatározott értéke. Hitelkártyákat, folyószámlahiteleket és más hiteltermékeket általában évente újítják meg (kivéve, ha a szerződés erről egyedileg máshogy rendelkezik). Ez annyit jelent, hogy most ugyan még nincs észrevehető hatása a változásnak, de az évfordulóval majd várhatóan találkozunk a megemelt kamatokkal. Ez a zsebünket terhelő hatás tehát nem rögtön jelentkezhet, bár kedvezőtlen esetben már a nyár folyamán is forintezrekben mérhetően érzik majd meg a hitelfelvevők.
Befektetők: ez most nekik jól jön?
A legtöbben állampapírba fektettek az elmúlt időszakban, betéteik után ugyanis annyira alacsony volt a kamat, hogy az legtöbbször még az inflációt sem követte. Az Magyar Nemzeti Bank mostani döntésével a bankbetétek kamatai is emelkedni fognak, növekszik a kockázatmentesen elérhető hozam. Kérdés persze, hogy ezzel a viszonylag kis emeléssel tényleg nő-e majd megtakarítási kedvünk.