A hiteltörlesztési moratórium marad, de vele együtt azonban a terhek nőnek: ezt érdemes észben tartani akkor, amikor a bennmaradást vagy a kilépést mérlegeljük. Milliókkal nőhet meg a tartozásunk, ha nagyobb összegű lakáskölcsönt vettünk fel, s jövő nyárig élünk a fizetési moratóriummal (mely egyelőre idén októberig hosszabbodott meg). Akinek viszont nincs választása, annak most nagy segítség, hogy továbbra sem kell fizetnie a hitelét.
A 2020-ban életbe lépett törlesztési moratórium családok százezreinek jelentett kedvező választási lehetőséget, a munkahelyüket elvesztő, egészségügyi vagy egyéb okok miatt nehezebb életkörülmények közé kerülőknek pedig mentőövet az elmúlt közel másfél évben. Jelenleg mindenki kérhet moratóriumot a 2020. március 18-án éjfélig keletkezett adósságára. A moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére azonban folyamatosan kamat rakódik. Az adósok számára kedvező jogszabályi döntés, hogy e kamatot nem „csapják hozzá” a még meglévő tőketartozáshoz (nem lesz belőle kamatos kamat), hanem a futamidő meghosszabbodásával havi egyenlő részletekben lehet majd megfizetni azt.
A futamidő és az összes hitelteher azok számára nő meg elsősorban, akik esetében a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből vagy magasabb volt a kamatuk.
Mennyivel nő a teher?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén júniusi stabilitási jelentése szerint például közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek egyébként még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, s a moratórium elrendelésétől egészen 2022. június végéig igényelné a fizetési stop-ot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) összesen 56 hónappal – azaz közel öt évvel – nyúlna meg.
Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forint összegű személyi kölcsöne van, s még 7 év hátralévő futamideje lett volna. Az ő összes hitelterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.
Egy 1,5 millió forintos személyi hitel esetében 344 ezer forinttal többet kell visszafizetni 10 éves hátralévő futamidő esetén 7 százalékos kamatnál, és 46 hónappal nő meg a törlesztési idő, ha valaki a teljes kihasználható időt a moratóriumban tölti.
Több mint fele fizethetne
„Csak az maradjon a moratóriumban, aki valóban rászorul erre” - figyelmeztettek. Az MNB adatai szerint a moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztését. A jegybank a moratórium hosszabbításánál fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a törlesztést, és csak azok éljenek az újabb hosszabbítással, akik erre a védőhálóra valóban rászorulnak.
A jegybank vizsgálata szerint egy 2022 júniusig tartó moratórium esetében a lejárat időpontja az eredetihez képest több mint 3,5 évvel tolódna ki a hitelek több mint felénél. A teljes visszafizetendő összeg pedig a lakáshitelek több mint felénél több mint 10 százalékkal, a személyihitel-adósok esetében több mint 40 százalékkal nő. A magasabb futamidő és a tartozás növekedése természetesen kockázatot jelenthet.
Minden tizedik adós nem tud majd törleszteni?
A bankszektor úgy kalkulál: 5-10 százalék közé esik majd a nem teljesítő hitelek aránya a moratórium utáni időszakban. Sokan sajnos ugyanis most nincsenek tisztában azzal, mivel jár majd a törlesztés szüneteltetése, s nagy kockázatot jelent, hogy az ügyfelek "elszoknak" a törlesztéstől, nem tudnak majd lemondani a moratórium alatt megszokott költéseikről. Ez később „visszaüt” majd a kölcsön visszafizetésénél.