A CSOK sikere vitathatatlan. A számok azt mutatják, népszerű a családok körében, és az építőipari vállalkozások számára is jól jött. A falusi CSOK pedig még rátett egy lapáttal.
A koronavírus a gazdaság számos területén mély nyomot hagy, vannak válságba zuhant iparágak. Szerencsére a Családi Otthonteremtési Kedvezmény forgalmán nem látszik semmiféle válság. Tavaly 16 százalékkal többen vették igénybe, ez csaknem 33 ezer családot érintett, ami jelentős bővülés, különösen a sok szempontból szűk esztendőben. Ami a felhasznált összeget illeti, még kedvezőbb a kép, ez 19 százalékkal nőtt 2020-ban az azt megelőző évhez képest. Összegszerűen ez közel 122 milliárd forintot érint.
A CSOK és a többi családtámogatási forma célja egyértelmű: a gyermekvállalás ösztönzése, a népességfogyás rossz tendenciájának megtörése. Ha a számokat nézzük, a tavalyi születési adatok reményt keltőek, megállni látszik a csökkenés. Míg hazánkban 2017-ben 91 600 gyermek jött a világra, 2018-ban 89 800, 2019-ben pedig 89 193. Több év után 2020-ban viszont javult a helyzet, 92 233 gyermek született, ez 3,4 százalékkal több az előző évinél (az év első negyedévében még 6,6 százalékos volt a növekedés). Csak remélni ehet, hogy a 2020-on belüli csökkenő tendencia megáll, és az csupán a koronavírus okozta bizonytalanság jele, és ha túllendülünk a pandémián, a születésszám ismét határozott növekedési pályára áll.
A járvány rossz hatással van tehát a gazdaságra, a friss adatok szerint tavaly a GDP 5 százalékkal esett vissza, az ipar 6,1, ezen belül az építőipar 9,4 százalékkal. Ez elég durva adat, még úgy is, hogy - nyilván jelentős részben az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően - a lakásépítések száma 34 százalékkal nőtt, ez 11 éves rekordot jelent (viszont új építési engedélyből már 36 százalékkal kevesebbet adtak ki, mint egy évvel korábban, ami megint csak a járvány jele).
De térjünk vissza a családtámogatásokra. Az jól látszik az ábrán, hogy a falusi CSOK nagyot lendített az otthonteremtési kedven. Nélküle valószínűleg maradt volna az előző évi mérték, hiszen a látható növekedés egy része a normál CSOK keretein belül valósult volna meg. A falusi CSOK nagy előnye ugye az, hogy meghatározott településeken használt lakás vásárlására és felújítására akkora összeget lehet igényelni, mint a normál CSOK-nál új lakás esetében.
Korábban a CSOK-ot kétharmad részben új lakásokra használták fel az ügyfelek. A 2019 nyarától elérhető falusi CSOK adta lehetőségeket kihasználva ez az arány megfordult, azaz a CSOK-os összegek kétharmadát használt lakás vásárlására és felújítására költötték a családok. A teljes CSOK-os felhasználású összegeket nézve látható, hogy tavaly a második félévben hagyta el a falusi CSOK a normált.
Hogy mire használják az ügyfelek a falusi CSOK-ot? Az adatok azt mutatják, hogy a vásárolt használt lakásra (vásárlásra és felújításra) 3-4-szer akkora összeg megy el, mint a meglévő lakás felújítására. Ha nem az összeget, hanem a szerződések számát nézzük, akkor az látható, hogy körülbelül ugyanannyian újítják fel meglévő ingatlanukat, mint ahányan
vásárolnak. Az ellentmondás látszólagos, és abból ered, hogy a meglévő lakásra fele akkora összeg igényelhető, mint használt lakás vásárlása esetében, hiszen az első esetben csak a felújításra kell a pénz, a megszerzésére nem.