Az új lakások áfája 2021. január elseje óta ismét csak 5%. Két éven át 27% volt, jelentős tehát a különbség. S ha már lúd, legyen kövér, a csokos lakásra még visszaigényelhető az az 5% is. De érdemes gondosan átolvasni az “apróbetűs részt”.

Mire lehet 5%-os áfát használni? Vegyük sorra a feltételeket, és kicsit nézzük meg, mit is jelentenek!

Új építésű lakás

Ezt jó kacifántosan meg lehet fogalmazni a használatbavételi engedély kiadásának időpontjával, de a lényeget mindenki tudja: olyan lakás az új lakás, amiben más még nem lakott. Ami tényleg új.

Értékesített ingatlan

Itt is tekervényes a jogszerű megfogalmazás. Magyarra fordítva olyan lakásról van szó, amit a kivitelező azért épített, hogy eladja. És valaki megvette. Vagy a tulaj megbíz egy céget, hogy építse fel a házát, amit aztán a számla ellenében ő kifizet. Saját építésű, kalákában készült házra tehát ez nem vonatkozik, ott nem 5% az áfa, hanem 27%.

Lakóingatlan

Itt az a lényeg, hogy nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, például a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. Még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült. Ezek árát külön fel kell tüntetni az adásvételi szerződésben és árukhoz 27%-os áfát kell alkalmazni.

A legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás

A lakóingatlan (előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség stb.) összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. Ami nem 5% áfás, azt nem (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület).

Legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű ház

Lásd fent! Talán azt érdemes megemlíteni, hogy minden szint alapterületét össze kell adni.

Nem építményszint a padlás.

• Az adásvétel és az ár (előleg) kifizetése 2021. január 1. után történik

Na ez bonyolult lehet. Az is jelzi, hogy átmeneti szabályok is vannak. Merthogy egy lakás építése nem egy szempillantás alatt történik, hanem legalább hosszú hónapok, ha nem évek alatt. Így építkezésünk átnyúlhat az 5%-os áfaszabály határidején.

• Ha 2021. január 1. után fizetjük (vagy fizettük) ki az első részt (előleget, foglalót) a kialkudott árból, akkor 5%-os az áfa. Miután a számla idén készült, nem is lehet más az áfája. Függetlenül attól, hogy az adásvételi szerződésen milyen dátum szerepel, tavalyi vagy idei.
• Ha a lakás értékesítése és az első rész megfizetése még tavaly történt, de az építés bejelentése vagy engedélye 2018. november 30. előtti (ekkor volt az előző áfakedvezményes időszak vége), akkor az áfa ugyancsak 5%.
• Ha az eladás tavaly történt és egy részt tavaly ki is fizetett a vevő, továbbá az építés bejelentése vagy engedélye 2018. november 30. utáni, akkor arra az összegre az áfa 27%. A január 1. után kiszámlázott, fennmaradó rész áfája viszont már 5%.

Még kacifántosabb a helyzet az áfa visszaigénylésében. Alapszabály az, hogy az áfát vissza lehet igényelni, ha (figyelemmel a fentikre):

• Az áfa 5%-os és a lakáshoz csokot is igénybe vettek. A visszautalás utólag történik, itt nincs felső összeghatár.
• Az áfa 27%-os, akkor a számlák alapján 5 millió forintig igényelhető vissza az áfa.

Figyelem! Az adó-visszaigénylés nem összekombinálható, 5%-os és 27%-os számla nem nyújtható be egyszerre. Azaz egy ingatlanra kiadott vegyes, azaz 27%-os és 5%-os áfájú számlák esetén nem jár a visszatérítés.