Az orosz-ukrán háború az építőipart is nehéz helyzet elé állítja, a hazai építőanyag gyártásnál és a termékek importjának ellehetetlenülése emeli az árakat, lassítja a kivitelezést. A megkérdezett cégek 83%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki. Több mint 125 ezer család igényelte az otthonfelújítási támogatást.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2021-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2022-re a háborús konfliktus árnyékában. Az eredményekről a szervezet közleménye számol be a továbbiakban.
A COVID-19 járvány ellenére 2021-ben a vállalkozások több mint háromnegyedének nőtt az árbevétele az előző évihez képest. Tíz százalékuknál változatlan maradt és csak tizennégy százalék nyilatkozott úgy, hogy 2021-ben csökkent árbevétele 2020-hez képest. Összességében 5389 milliárd forint volt a 2021. évi termelési érték, 13%-kal magasabb a 2020. évinél, úgy, hogy minden alágazat növekedett.
2022-re az év elején még 5-6%-os termelésbővülést prognosztizáltak, azonban az orosz-ukrán háború tükrében, jelenleg stagnálásra számítanak. Az állami megrendelések jelentős, mintegy 500 milliárd forintos csökkenésével kalkulálnak.
A lakossági megrendeléseknél is stagnálást prognosztizálunk. Az áremelkedések hatására a lakásépítési és felújítási volumen egyelőre nem csökken. Bővülő megrendelést a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatnak 2022-ben.
Tavaly az ágazat átlagos árbevétel-arányos jövedelmezősége 12% körül volt. Idén az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve a cégek közel fele csökkenésre számít, csak 17 százalékuk vár javulást.
Az ÉVOSZ 400 céget kérdezett meg az aktuális piaci helyzetéről. A válaszadó cégek 83%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki. Nem sokkal maradt le mögötte azonban az orosz-ukrán háború, amit a felmérésben részt vevő cégek 80%-a jelölte meg akadályként.
Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették.
Az építőipar szereplői közül a kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A kivitelezések mérhetetlenül lelassulhatnak és jóval drágábbak lesznek. A lakásügy területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony (5-6%-os) kamat mellett biztosítani a hiteleket.
Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett árfolyam-ingadozás a válaszadó cégek 93%-nak okozott veszteséget. 89%-uknál építőanyag-hiányt, 33%-nál munkaerőhiányt, 30%-nak piacvesztést okoz a háború. A válaszadók alig 4%-a nyilatkozott úgy, hogy a háború nem befolyásolja a cég tevékenységét.
A válaszadó cégek közel 85%-a nyilatkozta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő-kapacitás, az ukrajnai vendégmunkások a háború kitörésénél otthon rekedtek.
Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 27%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 2021-ben a KSH adatai szerint átlagosan 9%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2022 végéig a felmérésben részt vevő cégek közel 15%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.
Az otthonfelújítási program még év végéig elérhető. Több mint 125 ezer család igényelte az otthonfelújítási támogatást, eddig több mint 205 milliárd forint támogatást ítéltek oda az igénylőknek.