Már a déli parton is minimum 40-50 millió forint kell ahhoz, hogy élhető nyaralóingatlant lehessen találni, a felső határ viszont a csillagos ég. A 25 millió forintos befektetés sem lehetetlen, de cserébe kompromisszumot kell kötni: ekkora összegért ugyanis már csak a vízparttól 3-5 kilométerrel távolabbi településeken lehet ingatlant találni, de ezek is megindultak a piacon, az elmúlt évekhez viszonyítva akár már 2,5-szeres áron adhatóak el a régebbi típusú házak.

A koronavírus hozta alaphelyzeten már ezen a portálon is beszámoltunk. Eszerint a vírus miatti menekülés a bezártság elől miatt élénkült meg a kereslet a Balatonnál, s érik el a négyzetméterárak lassan a budapesti szintet. Mindenhol nőttek az átlagárak, van, ahol már egymillió forint felett járnak. Az ingatlan.com friss elemzése szerint a Balaton északi és déli partja is átlépte a 700 ezres lélektani határt az átlagos négyzetméterárakban, amire az országban eddig csak Budapest volt képes. A tó mindkét partján vannak olyan települések – például Tihany, Alsóörs vagy éppen Szántód –, ahol 1 millió forintot bőven meghaladó négyzetméterárral találkozhatnak a vevőjelöltek.

Kényelmi szempontok előnyben

Már a déli parton is minimum 40-50 millió forint kell ahhoz, hogy élhető nyaralóingatlant lehessen találni, a felső határ viszont a csillagos ég. A magasabb árkategóriás ingatlanok esetében jellemzően már nem is az ár-érték arány alapján, hanem emocionálisan, a kényelmi szempontokat előtérbe helyezve döntenek a vásárlók.

Veszprém megyében a Tihany-Csopak-Balatonfüred háromszög, Somogyban pedig Balatonföldvár, Balatonlelle és Fonyód a legnépszerűbb ingatlanpiaci célpontok Siófok mellett. 

Életvitelszerűen is használják a nyaralót

A magyar vevők még mindig többségben vannak a piacon, ráadásul 70-80%-ban Budapestről érkeznek, de számottevő a Fejér megyeiek aránya is. A külföldi érdeklődők inkább az osztrákok, németek és hollandok, akik a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont. A magyar családok közül a csok-ot és sok esetben a falusi csok-ot kihasználva többen költöztek városokból, vidékről a vízpart környékére. Ennek ellenére továbbra is tipikusan nyaralóövezet a magyar tenger partja, az üdülőket azonban már életvitelszerűen, teljes értékű lakásként használják a tulajdonosok, és ezzel párhuzamosan ugyanazt a szolgáltatás-színvonalat (például üzletek, éttermek kínálata) is várják el, mint a nagyvárosokban.