A lakbérek után adót kell fizetni – figyelmeztet a NAV, és az írott szerződés fontosságára hívja fel a figyelmet. Mindeközben a bérleti díjak tovább emelkednek.
Évek óta ebben az időszakban keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást – állapítja meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hosszútávú lakáskiadás egyik szabálya, hogy a megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket.
Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek, és a közleményrovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
A lakóingatlan bérbeadása főszabály szerint áfamentes, és nem is kell a NAV-nál bejelentkeznie (adószámmal rendelkeznie), illetve áfabevallást beadnia annak a magánszemélynek, aki gazdasági tevékenységként kizárólag áfamentes lakóingatlan-bérbeadásból szerez bevételt. A lakbért, azaz a lakáskiadás bevételét a bérbeadónak dokumentálnia kell.
Arra is kitértek, hogy a bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
Negyedévenként adóelőleget kell fizetni a megállapított jövedelem után (bevétel-költség/költséghányad), és a jövedelmet az éves szja-bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. A bérbeadásból származó jövedelem után kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetni, az adó mértéke 15 százalék.
Hogyan alakultak az albérletárak?
Az egy hónappal korábbihoz képest országosan 2,3 százalékkal, Budapesten 3 százalékkal emelkedtek a kiadó lakások bérleti díjai.
Bár a nominális díjak idén márciustól mind országosan, mind Budapesten magasabbak voltak a 2020. januári csúcsnál, reálértéken a kínálati díjak továbbra is elmaradtak a járvány előtti szinttől. A fogyasztóiár-indexet figyelembe véve idén júliusban országosan 4,0, Budapesten 6,6 százalékkal alacsonyabbak voltak a reállakbérek, mint 2020 januárjában.
Sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az áremelkedés lassulást mutat, a havi szinten mért 2,3 százalékos országos és 3 százalékos fővárosi júliusi adat elmarad a júniusi 3,8 és 4 százalékos mutatótól. A kínálat augusztusban látott bővülése azt vetíti előre, hogy a bérleti díjak drágulási üteme tovább lassulhat.
Augusztusban a budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron voltak a legmagasabbak az árak, ahol 160 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, majd Győr és Veszprém következett 150-150 ezer forinttal. A legdrágábbak között volt még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt.
A legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz egy év alatt.