2013 óta szép fokozatosan hozzászoktunk ahhoz, hogy rendkívül kedvező kamatszinteken tudunk lakáshitelt felvenni Magyarországon. A megugró infláció és az ellene folytatott jegybanki küzdelem azonban 2021-ben véget vetett ennek a kegyelmi időszaknak. Kezdhetünk megbarátkozni a 7% feletti kamatokkal - figyelmeztet a portfolio.hu.
A Magyar Nemzeti Bank az inflációs kockázat mérséklése végett a nyár elején megkezdte kamatemelési ciklusát. A gazdaság általános kamatszintje erősen reagált a jegybanki szigorra: a bankközi kamatlábaktól az állampapírpiaci hozamokon át a piaci árazású hitelkamatokig mindenhol emelkedést figyelhettünk meg.
A hitellel rendelkező és/vagy hitelt felvevő hazai háztartások, vállalatok számára természetesen az a legnagyobb kérdés, hol áll meg a kamatok emelkedése. Amit biztosan mondhatunk, az az, hogy a már megtörtént jegybanki kamatemelések hatására a hitelek referenciaértékei is meredeken emelkedtek, különösen 2021 utolsó negyedévében. Ami a Budapesti Bankközi Kamatláb (BUBOR) december 23-ai értékeit illeti, egy év alatt
- a 3 havi BUBOR 0,75%-ról 4,03%-ra,
- a 6 havi BUBOR 0,76%-ról 4,35%-ra,
- a 12 havi BUBOR 0,78%-ról 4,55%-ra emelkedett,
vagyis mintegy 3-4 százalékpont körüli emelkedés történt, amit a bankok előbb-utóbb beáraznak a hiteleikbe a még várható, további kamatemelésekkel együtt.
Nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
Legyen szó vállalati (piaci) hitelekről vagy lakáshitelekről, egyre inkább meg kell barátkozni a 7% feletti kamatok gondolatával: először a kockázatosabb (pl. kisebb jövedelmű), majd a kevésbé kockázatos ügyfeleknek is, amennyiben az infláció makacsul kitart, a kamatkörnyezet pedig tovább emelkedik.
A hitelfelvevők és a már hitellel rendelkezők többségére érvényesek a fent leírtak, az állam azonban rendkívül aktív a hitelpiacon. Annak számos területén kínál kedvezményeket a lakosságnak is:
- a fiatal házaspárok számára felvehető, legfeljebb 10 milliós összegű babaváró hitelek az 5 éven belül gyermeket vállalók számára a futamidő végéig 0%-osak (már ezek teszik ki a teljes lakossági hiteltartozás mintegy egyhatodát),
- a CSOK mellé kétgyermekesek számára 10 millió, háromgyerekesek számára 15 millió forintig felvehető CSOK-hitelek kamattámogatottak, így legfeljebb 3%-os kamatozásúak (arányuk az új hitelezésben mintegy 20% körül alakult az utóbbi időben),
- a jegybank idén októberben bevezette Zöld Otthon Programját a Növekedési Hitelprogram első lakossági alprogramjaként az újépítésű ingatlanba költözők számára (az újépítésű ingatlanra felvett új lakáshitelek aránya a magyar piacon szintén 20% körüli, és idővel mindegyik beleférhet a programba),
- mivel utóbbi programon belül is nyújt az állam kamattámogatást a CSOK igénybe vevői számára, ezért kétgyermekesek számára 10 millió, háromgyerekesek számára 15 millió forintig a program kamattámogatással együtt, 0%-os ügyfélkamattal vehető igénybe