Június végén járt volna le a hitelmoratórium, de a kormány augusztus 31-ig meghosszabbította. A bankok ennek nem örülnek, az adósok tömegei - akik újabb két hónap haladékot kaptak - viszont minden bizonnyal igen. Egyelőre. Aztán majd az új futamidő megismerésekor már nem annyira...

A hónap végén járt volna le a hitelmoratórium. Arról szóltak a hírek, hogy egyeztetések zajlanak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség képviselőinek részvételével a moratórium kivezetéséről. Aztán Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter két hete bejelentette a hosszabbítást. Rá pár napra tartotta a Magyar Bankszövetség éves rendes testületi ülését, melyen értékelést fogalmaztak meg és tettek közzé az aktuális gazdasági helyzetről. A dokumentumban foglalkoznak a hitelmoratórium kérdésével is, ami a kormány lépésére adott válasznak is értékelhető. Kiállnak ugyanis a moratórium megszüntetése mellett, csak a kifejezetten a rászorulók számára tudnak elfogadni további könnyítéseket. Egyebek között megállapítják: 

“A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a 2020-as magyar gazdasági visszaesés illeszkedik az európai trendekbe; miközben a munkanélküliséget sikerült viszonylag kordában tartani, a reálbérek emelkedése pedig töretlen maradt a munkáját teljes munkaidőben megőrző többség számára. Elmondhatjuk, hogy 2021-ben a gazdaság újra rendeződése jól érzékelhetően megkezdődött. Ezt a magyar bankszektor hitelezési aktivitása a kormány és az MNB intézkedéseivel összehangoltan nagy mértékben segítette. 

Jelentős tényező volt az is, hogy a vírushelyzet okozta lakossági és vállalati nehézségek áthidalását a Magyarországon alkalmazott hiteltörlesztési moratórium Európában az ügyfelek számára legkedvezőbben segítette. (…) Ugyanakkor az előrejelzések szerint a hiteltörlesztési moratóriumok összesített, várható költsége meghaladja a 400 milliárd forintot.

A moratórium meghatározó célja és benne a bankszektor alapvető feladata az, hogy célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. Ezen a célon túlmutató programot a Bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel és/vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez.”

Varga Mihály pénzügyminiszter is érintette a témát egy lapinterjúban, még a hosszabbítás bejelentése előtt. Ő akkor ugyancsak óvatosan fogalmazott:  

“A hitelfizetési moratórium június 30-ig él, fontos része, hogy lejárta után sem nőhetnek a havi törlesztő részletek. A kormány elkezdte az egyeztetéseket a Bankszövetséggel, valamint az MNB-vel. Most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényt. Vizsgálni kell a gazdaság újraindításának lendületét, az általános gazdasági állapotot, és a nemzetközi környezetet. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a betétesek védelmében a bankok rendkívül szigorú szabályokat kell, hogy betartsanak. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési képessége folyamatos kell maradjon, és a hitel iránti igényeket ki tudják elégíteni. Az egyeztetések elkezdődtek, még van időnk erről döntést hozni június végéig.”

Mindezekből az vonható le, hogy az egyeztetéseken még nem alakult ki közös nevező, a kormány politikai döntést hozott, amivel valójában megnyújtotta az egyeztetésekre szánható időt. Ezek után nehéz megjósolni, mi lesz a végeredmény. Azért az ad némi támpontot, hogy a kormány azt szeretné, hogy legyen egy hosszabb átmeneti időszak, amíg mindenki, aki a hitelmoratóriumban kíván maradni, benne maradhatna.

Azért legyünk inkább óvatosak! Mindezek alapján azt a tanácsot lehet adni a hitelmoratóriumban érdekelteknek, hogy szeptembertől úgy kalkuláljanak, ismét fizetni kell a részleteket. A moratórium idejére számított kamattal nő az az összeg, amit eredetileg kellett volna visszafizetnünk. S mivel a törlesztőrészlet nem nőhet, így logikus, hogy a futamidő lesz hosszabb. Ami – figyelem! – a moratórium időtartamával eleve nő. Ezért azt tudjuk javasolni, amit korábban is hangsúlyoztunk: aki teheti fizessen! Lehet, hogy később még nehezebben menne. 

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a moratórium kivezetése a vállalati hitelállomány 12 százalékánál és a háztartási hitelek 10 százalékánál jelent kockázatot. Ezek alapján azt szorgalmazzák, hogy célzott legyen a további segítség, és a moratórium fokozatos leépítését látják megfelelő megoldásnak - a szűk kisebbség számára. A döntő többség esetében pedig a határidő után szűnjön meg törlesztés felfüggesztésének lehetősége. Az MNB úgy látja, a moratórium után nem várható az, hogy a hitelek törlesztése nagy arányban okoz jelentős fizetési nehézséget, s nem lesz jelentős a nem fizetők aránya.    

Hatalmas összegeket és jelentős ügyfélkört érint pedig a moratórium. A lakossági hitelek 50, a vállalatiak 35 százaléka most is él a moratórium adta lehetőséggel. Az intézkedésnek köszönhetően csak tavaly év végéig 1700–1800 milliárd forintnyi törlesztés maradhatott a gazdaságban.