Mit kezdjek a megtakarításaimmal? Mibe fektessem a pénzem? Gyakori kérdések ezek azok között, akik némi pénzre tettek szert, és nem járatosak a pénzügyekben. Számos lehetőség közül lehet választani. Egy bizonyos, ha nem teszünk semmit, veszítünk.

Mielőtt néhány tippet adnánk, válaszoljunk meg egy alapkérdést: miért kell egyáltalán befektetni? Nos azért, mert romlik a pénz, köszönhetően az inflációnak.

Az infláció a pénz vásárlóértékének csökkenését mutatja. Az idősebbek emlékeznek még a rendszerváltás utáni időkre, a 30% feletti inflációra. Aztán néhány éve ritkán hangzott el ez a szó, mivel elhanyagolható volt a mértéke, sőt, 2014-15-ben összességében csökkentek az árak. Azóta azonban szép lassan felkúszott az inflációs ráta, idén júliusban 4,6%-ig emelkedett. Ez már olyan mérték, hogy a Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt beavatkozni, az alapkamat emelésébe kezdett.

Visszatérve a saját pénztárcánkhoz, szemléltetésül: ha ma van 1 millió forintom, évi 3%-os inflációval számolva 10 év múlva 1 344 ezer forintot ér majd ugyanennyit. Azaz a 10 év alatt 344 ezer forint hozamot kell elérnünk a befektetéseinkkel, hogy pénzemnél maradjak. És akkor még nem kerestem egy fillért sem. Ha viszont otthon tartjuk ezt a pénzt a cihában, vagy parkoltatjuk egy nullához közelítő kamatozású bankbetétben, akkor 344 ezer forintot biztosan kidobunk az ablakon. És még egyszer, 3%-os inflációval számolva. 

A befektetéssel természetesen az a cél, hogy az inflációnál nagyobb hozamot érjünk el, azaz növeljük a tőkénket. A befektetéseknek három alapvető jellemzője van: a hozam, a kockázat és a likviditás. A hozam a befektetéssel elérhető nyereséget jelenti, a kockázat a befektetés biztonságosságát mutatja, a likviditás pedig azt, hogy milyen gyorsan váltható pénzre a befektetésünk. E a három jellemző mértéke persze összefügg, a magas hozam és likviditás egyben magas kockázatot is jelent. A biztonságosabb, könnyen hozzáférhető befektetések pedig kisebb hozammal járnak. Ez logikus.

A befektetéseknek számos formája van, a választást éppen ez nehezíti. Ingatlan, nemesfém, kriptovaluta, állampapír, részvény? Általánosan alkalmas választ nem lehet adni. A jó válasz sok mindentől függ. Mekkora kockázatot kívánunk vállalni? Mekkora összegről van szó? Mennyi időre akarjuk lekötni a tőkénket? Milyen gyorsan akarunk majd hozzájutni a hozamhoz és a tőkéhez? Legelőször ezekre a kérdésekre kell választ adnunk.

Azért néhány jó tanács betartását mindenképp javasoljuk.

A befektetés előtt alaposan tájékozódni kell, nem szabad bedőlni a kecsegtető ígéreteknek. Illetve a kedvezőnek tűnő hozam esetén ismerjük meg a kockázatokat is! Ha valami nem világos, vagy nem vagyunk biztosak a dolgunkban, forduljunk független szakértőkhöz!

Az ígért hozamok és a meglévő kockázatok mellett ismerjük meg a költségeket is. A magas kiadások jelentős mértékben csökkenthetik a hozamot.

Ha nagyobb összegről van szó, célszerű többféle kockázatú befektetést vállalni. Azaz, ha bukik a mutatvány, azért ne menjen el az összes pénzünk. Ha nem tudunk ellenállni mondjuk a korábban sikeres kriptovaluták vagy részvények mesés hozama okozta csábításnak, akkor se fektessük be a teljes tőkénket egy helyre.

A pénzünk egy részét tudjuk biztonságban! Erre jó például az állampapír. Ahogy a neve is mutatja, az állam garantálja a befektetésünk hozamát. Az 5 éves futamidejű Magyar Állampapír Plusz 3,5-6%-os kamatozású, idősávosan, azaz az első félévben 3,5%, az 5. évben pedig 6% a kamat. A lejáratkor fizetendő teljes kamat mértéke 27,35%.

Ha magas hozam a cél, akkor szóba jöhetnek a részvények. Ha részvényekkel akarunk foglalkozni, de nincs kellő rálátásunk a gazdasági folyamatokra, először mindenképpen forduljunk tőzsdei tanácsadóhoz, aki segít az eligazodásban, a szabályok megismerésében.

A téma kifogyhatatlan, de nem győzzük hangsúlyozni: a döntés előtt tájékozódni kell, forduljunk szakértőhöz!