Hitelkiváltásra és gépjárművásárlásra is költötték a babaváró hitelt: ez derül ki abból a kérdőívből, melyet a Magyar Nemzeti Bank három elemzője készített a babaváró első évéről. A szabad felhasználású kölcsönt felvevők 60 százaléka a többségében 10 millió forintos összeget lakáscélra használta, vásárlásra vagy felújításra. Ugyanarra a célra, amelyre a babaváró kölcsönt is felvették, a házaspárok 37 százaléka vett fel másik banki hitelt vagy támogatást is.
A Közgazdasági Szemle friss számában tette közzé azt a felmérést, mely a babaváró hitelt felvevőket célozta meg, azt kérdezvén, mire fordították a hitelösszeget: a kérdőív összegzése a 2019. július és 2020. május között felvett hitelek adósaira vonatkozott.
A babaváró hitelt 2019. július 1-jén vezették be, és az első egy év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hitelpiac jelentős termékévé vált – állapítják meg. Az új hiteltípus szabad felhasználású jellege és magas maximálisan igényelhető hitelösszege miatt jelentős lakossági hitelfelvételt generált.
Az adósok háromnegyede lakáscélt (is) megvalósított a babaváró kölcsön segítségével, és becslésük szerint a teljes, 700 milliárd forintot meghaladó kibocsátás 60 százaléka lakáscélokban hasznosult, így a vásárlás, felújítás vagy berendezés tekinthető a babaváró elsődleges felhasználási formájának. A harmadik leggyakoribb cél a hitelkiváltás volt, további jellemző célok pedig a gépjárművásárlás, a (nem ingatlan) befektetés, illetve a fogyasztás.
Az MNB három elemzője (Fellner Zita, Marosi Anna és Szabó Beáta) a válaszok alapján többek közt azt állapította meg: Budapesten kívül a lakásfelújítás a meghatározó, míg a fővárosban lakásvásárlásra fordítják legnagyobb arányban a babaváró hitelt.
„Budapest mellől Győrbe költöztünk egy nagyobb lakásba, a 10 millió forint nagy részét az új ház megvételére fordítottuk. Másik részét pedig arra a pár hónapra, amikor férjem havi bevétele kiesett, elveszítette a munkáját, s még nem kezdett az új helyén” – mondta a Financial Expertnek egy megkérdezett győri asszony.
Ugyanarra a célra, amelyre a babaváró kölcsönt is felvették, a házaspárok 37 százaléka vett fel másik banki hitelt vagy támogatást is. Ez a kiegészítő hitelfelvétel leggyakrabban lakáshitelt vagy a családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó kedvezményes hitelt vagy támogatást jelentett.
Az alacsonyabb jövedelmű, alacsonyabb iskolai végzettségű, kisebb megtakarítással rendelkező felvevők között volt gyakoribb, hogy a hitelcél megvalósítása saját bevallásuk szerint is csak a babaváró kölcsönök bevezetésével vált elérhetővé. „A jobb jövedelmi helyzet növelte annak valószínűségét, hogy a babaváró hitelek más hitel felvételét vagy saját forrás felhasználását váltják ki, emellett pedig korábban nem létező hitelcél kialakulását is nagyobb valószínűséggel ösztönözhették.”
A kutatás eredményei csak a babaváró első évére tekinthetők érvényesnek, tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány maradandó hatást gyakorolhat a lakosság beruházási és fogyasztási döntéseire – összegeztek.
Érdekesség, hogy a kérdőív kitért arra, hogy ha a házaspár mindkét tagja elveszítené az állását, mennyi ideig lennének képesek fenntartani a jelenlegi életszínvonalukat. Kiderült, hogy a babaváró adósok 53 százalékának van három hónapot meghaladó időszakra elegendő megtakarítása, míg ez az arány egy 2019-es MNB-felmérés alapján a teljes népességen belül csupán 23 százalék.
Hírgrafikák: Financial Expert