Az ingatlanpiac roppant bonyolult időszakát éli. Az elmúlt egy-két évben nehezen volt kiszámítható a várható forgalom és az árak alakulása is. Ami kiszámítható: egy ideig ez marad a helyzet. Ennek oka, hogy sok olyan tényezőt is figyelembe kell venni, ami normál üzemmenet esetén nincs is. Ilyen természetesen a Covid-járvány alakulás, aminek előrejelzése leginkább a jóslás kategóriája.

Hogy milyen hatással volt a járvány a lakáspiacra eddig? A forgalom tavaly a 2015-ös szintre esett vissza, az árak emelkedése pedig erőteljesen lassult – ez derül ki a KSH előzetes adataiból. A járvány első két hulláma elsősorban a használtlakás-piacon éreztette hatását. A 2014 óta egyre élénkülő lakáspiaci forgalom visszaesése már 2019-ben megkezdődött, 2020-ban pedig folytatódott: az éves forgalom 13 százalékkal maradt el az előző évitől – írja a KSH. Tavaly mintegy 136 ezer lakás cserélhetett gazdát, ami nagyjából a 2015-ös szintnek felel meg.

Jelentős élénkülés májusban

Innen kellett tehát feltápászkodnia az ingatlanpiacnak, ami a jelek szerint megtörtént. A Duna House Barométer múlthavi adatai az elmúlt évek legerősebb májusi ingatlanpiacát mutatják. Ez az adásvételek számában 2019-hez képest 5%-os, a Covid első hulláma okozta tavalyi mélyponthoz képest pedig közel 70%-kos növekedést jelent. A szakértők várakozása szerint az ingatlanpiac 38-40 ezer tranzakciós összforgalommal zárhat a második negyedévben. Az ingatlanközvetítő vállalat 14 200 adásvételt prognosztizál. A jelzálogpiacot is rekordösszegűre, 100 milliárd forint feletti volumenre becsülik. 

Ebben nyilván jelentős szerepet játszottak az otthonteremtési támogatások.  Itt most csak egyet említünk, az áfát. A tavaly átmenetileg 27 százalékosra emelt, új lakásokat terhelő áfakulcs hatására kissé alábbhagyott az induló társasházi lakás-projektek iránti lelkesedés. 2020 első három negyedévében 37%-kal kevesebb építési engedélyt adtak ki társasházi lakások, valamint családi házak építésére, mint egy évvel korábban. 2021 januárjától azonban visszatértünk az 5%-os áfakulcs használatához, ami az új lakásokat illeti. Ezt 2026-ig alkalmazhatják azok, akik még 2022 év vége előtt megkapják az építési engedélyt, ráadásul akik a CSOK igénybevételével vásárolnak, még ezt az összeget is visszaigényelhetik. A kedvezően alakuló feltételeknek köszönhetően 2021-ben várhatóan ismét megnövekszik majd az újépítésű ingatlanok iránti érdeklődés mind az építkezés, mind a vásárlás szempontjából, hiszen a beinduló építkezésekkel a kínálat is szélesedni fog. 

Csökkent az áremelkedés

Mi a helyzet az árakkal? Induljunk ki a tavalyi adatokból! Egy új lakás átlagos ára 34,5 millió forint volt 2020-ban, 3,5 millióval több, mint egy évvel korábban. A négyzetméterár 505 ezerről 582 ezer forintra nőtt. Budapesten egy új lakás átlagosan 42,5 millió forintba, 1 négyzetméter 775 ezer forintba került. Mindkét érték 13 százalékkal haladta meg a 2019. év átlagát. A megyeszékhelyeken adták el az új lakások közel 28 százalékát, átlagosan 454 ezer forintos négyzetméterenkénti áron. A jelentősebb újlakáspiaccal rendelkező Szombathelyen 434 ezer, Debrecenben 525 ezer, Kecskeméten 490 ezer forintba került a lakások négyzetmétere. Ugyanakkor a KSH arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt több hónappal, esetleg évvel korábban létrejött szerződésekben szabták meg. Emiatt az itt bemutatott újlakáspiaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól. 

A használt lakások piacán 2020-ban egy lakás átlagos ára 18,3 millió forint volt, 300 ezer forinttal kevesebb, mint 2019-ben. Az átlagos négyzetméterár a jelentős éves ingadozás után az év végén 262 ezer forintra áll be. Budapesten egy lakás átlagos ára 35,3 millió forint volt, 800 ezerrel kevesebb, mint 2019-ben. A 32,9 millió forintos IV. negyedévi átlagos lakásár 10 százalékkal maradt el az I. negyedéves szinttől, ugyanakkor a 629 ezer forintot kitevő négyzetméterár kevésbé csökkent (2,3 százalék), ami jelzi, hogy a fővárosban megnőtt a kisebb lakások súlya. A Budapesti agglomerációban a 36 millió forintos átlagár 2,3 millióval haladta meg a 2019. évi szintet. A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 19,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 317 ezer forint volt, mindkét érték emelkedett 2019-hez viszonyítva (4,8 százalékkal, illetve 6,7 százalékkal). A legdrágább megyeszékhely 26 millió forintos átlagárral Székesfehérvár volt, ahol közel kétszer annyiba került egy lakás, mint Miskolcon, és több mint háromszor annyiba, mint Salgótarjánban. A falusi csok preferált településein az átlagos ár 6,8-ról 7,3 millió forintra nőtt. A balatoni agglomerációban a 2019. évi 28,2 millióról 32,7 millió forintra emelkedett a használt lakások ára.

Építőanyagárak az egekben

S hogy mi várható? Ezt szintén nehéz megjósolni. Tavaly csökkent a forgalom, amit vélhetően 2021-ben követett volna az árak csökkenése, ám az év elején elindult otthonteremtési támogatások hatására a forgalom ismét növekedni kezdett. Azaz egyáltalán nem biztos, hogy lehet bármiféle csökkenés.

Ha az építési költségeket nézzük, szinte bizonyos a drágulás. Az építőalapanyag-iparban ugyanis jelentős áremelkedéseket lehet tapasztalni. Egyes alapanyagok esetében olyan drasztikus volt a növekedés az elmúlt hónapokban, hogy az értékesítők napi árazást vezettek be, amire húsz év óta nem volt példa.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése során az év első öt hónapjában 2020 év végéhez képest a hideg padlóburkolatoknál 9 százalékos, a tetőcserepeknél 11, a beton esetében 12 százalékos, a gipszkarton esetében 23 százalékos, a hőszigetelő anyagoknál 47 százalékos, míg a faanyagoknál 72 százalékos áremelkedést mértek. A fővárosban az átlagnál is rosszabb a helyzet. 

Ami a munkaerőt illeti, a betanított munkás havi átlag bruttó bére országosan 12, a fővárosban 14 százalékkal nőtt, ezáltal esetükben a nettó átlagbér megközelítette a 300 ezer forintot. A szakmunkás havi átlag bruttó bére országosan 12, a fővárosban 13 százalékkal nőtt, így a nettó átlagbérük 380 ezer forintra emelkedik.

Az építőipari vállalkozások az építési költségek (például építőanyagok, munkaerőköltségek) országos szinten 5-9 százalékos, Budapesten több mint 10 százalékos áremelkedésére számítanak a második fél évben. Ezek pedig növelik ez esélyét az ingatlanárak emelkedésének is.