Az indoklás kitér arra, hogy 2022 júliusában az éves összevetésben számított infláció 13,7 volt. Az infláció 2 százalékponttal emelkedett, amely leginkább az élelmiszerek, az iparcikkek és az alkohol-, dohánytermékek áremelkedéséhez köthető. A havi árváltozás közel felét az élelmiszerek árnövekedése okozta. A termelői árak továbbra is gyors ütemben emelkednek, és széles körben beépülnek a fogyasztói árakba. Az inflációs várakozások magas szinten alakulnak.
Nem biztos, hogy ez volt az utolsó emelés
Az őszi hónapokban a globális inflációs közeg alakulásához hasonlóan hazánkban is még az infláció további növekedése várható. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt hozzájárulnak a fogyasztói árak emelkedéséhez. Ugyanakkor a globális recessziós félelmek erősödése és az abból fakadó nyersanyagár-csökkenés várhatóan az év végétől mérsékli a külső inflációs hatásokat. Az inflációs cél elérése szempontjából változatlanul kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások középtávú horgonyzása.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat további határozott emelése indokolt. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.
Továbbra is készek beavatkozni
A Monetáris Tanács döntése értelmében tehát az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelkedik. Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.
Begyűrűznek a kamatemelések?
Eközben Júliusban 91,8 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a lakossági ügyfelek, ami mind a júniusi 128,2 milliárdtól, mind az egy évvel korábbi 132,6 milliárd forinttól jócskán elmarad éves viszonylatban több mint 30 százalékos a visszaesés. A személyi kölcsönök még viszonylag jól teljesítettek, a babaváró hitelnél viszont jelentős a visszaesés.
Fotó: pexels
