Mit tegyek, ha nincs elég pénzem, hogy kifizessem a beugrót a lakásvásárláshoz? Ha egyáltalán nincs megtakarításom, szóba sem jöhet a lakásvásárlás, hiába van biztos állásom és nagyon jó a fizetésem? Van megoldás, mondjuk a szülői ház, mint fedezet. De ismerni kell a szabályokat!

A lakásvásárláshoz felvett jelzáloghitelnél előfordulhat, hogy más ingatlant is be kell vonni fedezetként. Ilyen eset lehet például:

• nincs meg a szükséges önrész,
• valamilyen egyéni okból nem akarjuk, hogy jelzálog kerüljön az újonnan vásárolt ingatlanunkra.

Ilyen esetekben tehát be kell vonni másik ingatlant (vagy ingatlanokat, mert lehet akár többet is) fedezetként. Fontos két módot megkülönböztetni.

• Pótfedezet az, amikor a megvásárolandó ingatlan mellett másik ingatlant is bevonunk fedezetként. Ebben az esetben a bank mindkét ingatlanra bejegyzi a teljes tartozást.
• Helyettesítő fedezet esetén a megvásárolni szándékozott ingatlan tehermentes marad. A jelzálog csak a pluszban bevont, helyettesítő ingatlant terheli.

Léteznek olyan élethelyzetek, amikor nagyon nem mindegy, melyik megoldást használjuk. Ha azért kell bevonni másik ingatlant csupán, mert nincs meg az önrész, akkor tulajdonképpen mindegy. Ha viszont más terveink is vannak, mondjuk felújítást tervezünk, és ahhoz újabb hitelt kívánunk felvenni, óvatosnak kell lennünk. Előfordulhat ugyanis, hogy a felújítási hitel jelzálog a már pótfedezet esetén “nem fér rá” egyik ingatlanunkra sem. Ilyenkor egyértelműen a helyettesítő fedezetet kell választani a vásárláskor, hogy a felújítási hitel felvételére a megvett, még tehermentes ingatlan fedezetet adhasson.

Az érték és az ár két dolog

De térjünk vissza az önrészre, mert érhetnek bennünket meglepetések, kellő tájékozottság híján! Az általános szabály szerint a felvett hitel nagysága legfeljebb az ingatlan értékének 80 százaléka lehet. Ha ez alapján kicentizzük a saját erőt, két buktatóval is számolhatunk. Mindkét tényező bizonytalan ugyanis: az érték és a százalék.

Egyrészt a bank az ingatlan értékeként egyáltalán nem biztos, hogy elfogadja a vételárat. Saját becslése ettől eltérő lehet, többnyire kisebbre adódik. Ez eredhet abból, hogy a bank óvatos, túlárazottnak látja az ingatlant, vagy a vásárló ad többet a piaci értéknél, például szubjektív, érzelmi okokból, esetleg bennfentes információi alapján. A lényeg, hogy itt is tájékozódjunk, esetleg becsültessük fel előre az ingatlant a bankkal.

Sőt, szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a bank egyáltalán nem fogadja el a megvásárolni kívánt ingatlant fedezetnek. Például azért, mert szerintük nehezen értékesíthető. Mert olyan rossz állapotban van, vagy mert nagyon rossz hírű környéken fekszik. Ilyenkor egyértelmű, hogy helyettesítő ingatlant érdemes bevonni.

Nem biztos, hogy 80% a legfeljebb

Másrészt az alapszabályban jelzett “legfeljebb” azt is jelenti, hogy a bankok egyáltalán nem biztos, hogy megadják hitelként az érték 80 százalékát, lehetséges, hogy csak 70 százalékot hajlandók hitelként megítélni. Ennek gyakorlata pénzintézetenként változó, előzetesen tájékozódni kell ez ügyben is.  

Ha viszont bevonunk másik ingatlant, akár pótfedezet vagy helyettesítő ingatlanként, az összes értékének a 80 (70?) százaléka lehet a hitel összege. Azaz akár önerő nélkül is megvehetjük a kinézett otthont, ha a másik bevont ingatlan értéke elegendő hozzá. Ha mondjuk 30 milliós a kis lakás, amit kinéztünk, apáék szép nagy panelja is ér annyit, így az összérték 60 millió forint. Ha csak 70 százalékkal számolunk is, az adható hitel elvileg 42 millió forint. Azaz a 30 milliót biztosan megkapjuk, ha a törlesztés is biztosított.

Zárjuk az örök szabállyal: nem elég, ha mi kiszámoltuk és minden passzol. Forduljunk szakemberhez, úgy a biztos, és még olcsóbb is lehet!