Gazdag örökség helyett váratlan banki tartozás: gyakran előforduló eset, hogy a bank vagy a követeléskezelő akár évekkel a jogerős hagyatékátadó végzés után keresi meg az örököst. Minél hamarabb foglalkozik az örökös az örökölt tartozással, minél előbb nyújtja be panaszát, vagy kezdi el az egyeztetést a pénzügyi szolgáltatóval, annál könnyebben rendezhető a helyzet.

Mit tehet az örökös, ha évekkel a hagyaték megszerzését követően kap egy fizetési felszólítást egy olyan tartozásról, amiről esetleg nem is tudott? Vagy ha a tartozás az eltelt idő alatt jelentősen megnövekedett? Van-e egyáltalán lehetősége, még a jogerős hagyatékátadó végzés kézhezvétele előtt arra, hogy a megörökölt tartozás kapcsán intézkedjen, és ha igen mit tehet? A Magyar Nemzeti Bank elemzésében találjuk a választ. 

Jogvita, egyezség

A hagyaték elfogadásával az örökös nemcsak az örökhagyó vagyontárgyait, hanem esetleges tartozásait is megszerzi. Utóbbiak pedig sok esetben valamely bank, vagy követeléskezelő felé állnak fenn. Amennyiben a hagyaték jogerős átadását követően az örökös és a követelés jogosultja (bank, követeléskezelő) között jogvita keletkezik, az örökös - eredménytelen panaszeljárást követően - a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulhat. A testület két tagja, Dr. Lakó Anita és Dr. Rózsavölgyi Orsolya szerint az elmúlt években erre számos példa volt és az eljárások során jónéhány egyezség is született. 

Később is követelhető

Az egyik leggyakrabban felmerülő probléma, hogy a bank vagy a követeléskezelő akár évekkel a jogerős hagyatékátadó végzés után kereste meg az örököst. A PBT előtti eljárásban számos alkalommal hivatkoztak arra a kérelmezők, hogy nem tudtak arról, hogy az örökhagyónak tartozása volt, az a hagyatékátadó végzésben nem szerepelt, ráadásul több év telt el az öröklés óta. 

Ha a jogosult a követelését hagyatéki hitelezői igényként nem jelenti be, ettől az nem válik jogszerűtlenné, nem szűnik meg, vagyis később is követelhető. 

Jogvita abból adódhat ilyenkor, ha a hagyaték átadását követően – akár évek múltával – a bank vagy a követeléskezelő azoktól az örökösöktől (is) követeli a tartozást, akik az egyezség keretében örökségüket átengedték, úgymond nem kaptak semmit. Az ilyen egyezségek esetén ún. közbenső jogszerzés is történik, vagyis hiába engedi át az örökrészét az örökös, a tartozásért akkor is helyt kell állnia. 

Visszautasítani az örökséget? 

Ezek az esetek is rámutatnak arra, hogy nagy jelentősége van a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatoknak. A köztudatban elterjedtekkel ellentétben így ha valaki egyáltalán nem szeretne örökölni (sem vagyont, sem tartozást) akkor egyezség helyett vissza kell utasítania az örökséget. Érdemes tehát egyedileg végiggondolni, hogy két megoldás közül melyik a megfelelőbb az örökségnek a többi örököstárssal való rendezésére. 

Ha nem ért egyet...

Minél hamarabb foglalkozik az örökös az örökölt tartozással, minél előbb nyújtja be panaszát, vagy kezdi el az egyeztetést a pénzügyi szolgáltatóval, annál könnyebben rendezhető a helyzet. Amennyiben pedig nem ért egyet a bankkal vagy a követeléskezelővel, akkor sem a bírósági út az egyetlen lehetőség, hiszen a békéltető eljárás során a felek ingyenesen, érdemben és személyesen egyeztethetik álláspontjaikat, lehetőséget teremtve a megegyezésre.