2020-ban a koronavírus-járvány ellenére is fejlődött az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra. A pandémia jelentős hatást gyakorolt a pénzforgalmi folyamatokra is, a kártyás vásárlások száma így is áttörte az 1 milliárd darabos határt. Az MNB a tranzakciós díjak eltörlését és számlacsomagokat sürget, a pénzintézetek és a Bankszövetség ehhez a tranzakciós illeték megszüntetését kéri.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a tavalyi évet - a megváltozó fogyasztói szokásokra válaszul - az érintkezésmentes fizetés és az online kereskedelem térhódítása, valamint az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek szélesebb körű elérhetősége jellemezte. Több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, mint előző éven.
Segített a 15 ezres PIN-limit
A kártyás vásárlások darabszáma esetében a korábbi 20 százalék körüli éves növekedési ütem 7 százalékra mérséklődött, azonban ez is elég volt ahhoz, hogy a tranzakciók éves száma áttörje az 1 milliárd darabos határt. Emellett az érintéses kártyás tranzakciók esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó limit 15 ezer forintra történő emelése hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlások közel 95 százalékát az érintéses technológia alkalmazásával bonyolították.
2020. március 2-án elindult az azonnali fizetési szolgáltatás: mostanra az összes hazai átutalási tranzakció több, mint egy harmadát az azonnali feldolgozási szabályok szerint teljesítik. A központi infrastruktúra feldolgozási adatai alapján a tranzakciók harmadát banki nyitvatartási időn kívül indították az ügyfelek és 96 százalékuk 2 másodperc alatt teljesült.
Az illeték a kérdés
Az MNB szerint azonban még mindig általános akadályt jelent az elektronikus tranzakciók további térhódítása számára a kedvezőtlen banki árazási szerkezet az átutalásoknál, s nemzetközi összehasonlításban magasnak számítanak a hazai bankrendszer pénzforgalmi díjai.
„Az azonnali fizetés támogatása érdekében elengedhetetlen olyan csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű bevezetése, amelyek – a fizetési kártyákhoz hasonló módon – az átutalások esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat.” A Bankszövetség ennek érdekében azonban a bankok számára kivetett tranzakciós illeték eltörlését szorgalmazná.
Érdemes átnézni a számlacsomagunkat
Az MNB kiemeli, hogy „emellett ugyanakkor az ügyfelek egy része körültekintő számlacsomag-választással már a jelenleg elérhető banki termékek esetében is nagymértékben csökkenthetné a pénzforgalmi költségeit.” Annál is inkább, mert vannak, akik közel tizenhatszor magasabb havi költséget fizetnek, mint egy hozzájuk hasonló szokásokkal rendelkező másik ügyfél. Aki egy másik hitelintézet bankszámláját igényelné, az átlépést segítheti, hogy jogszabály alapján lehetőség van az egyszerűsített, maximum 13 munkanap alatt lebonyolítható bankváltásra. Ilyenkor csak az új bankot kell megbíznia, s helyette ő intézi eddigi megbízásai, és beérkező ismétlődő átutalásaink áthozatalát a régi hitelintézetétől. Bár az „egyablakos” bankváltás már évek óta lehetséges, a statisztikák szerint még kevesen váltanak így bankszámlát.
Átlagban 1600 forint
2019-ben az ügyfelek 60 százaléka 1000 forintnál többet fizetett havonta a számlavezetésért és az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokért. Majdnem fél millió ügyfél – az elektronikusan kiemelkedően aktívak – havi átlagköltsége pedig eléri az 5 ezer forintot, ami éves szinten már 60 ezer forintot jelent. 2019-ben az összes ügyfél átlagköltsége 1600 forint volt, míg azon ügyfelek átlagköltsége, akik legalább egy átutalást végeztek 2 ezer forint körül alakult.