A Magyar Nemzeti Bank szerint a koronavírus-járvány kirobbanásának hatására 2020 eddig nem látott, rendhagyó változásokat hozott a pénzforgalomban. Az érintőkártyák szinte egyeduralkodók lettek, a készpénz-felvétel visszaszorult. A szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több, mint 98 százaléka támogatta az érintéses technológia alkalmazását.
Éppen egy éve jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy „a koronavírus elleni küzdelem egyik fontos lépése lehet, ha készpénz helyett bankkártyával, mobiltelefonnal, vagy éppen okosórával fizetünk.” Nos, a járvány gyakorlatilag kikényszerítette ezt a lépést, felgyorsította a bankkártyás fizetésekre való átállást.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a forgalmi adatokban jelentősebb kiugrások voltak főleg a 2020 második negyedévében, ugyanakkor az év végén az újabb hullám kibontakozása is komoly szerepet játszott a folyamatok alakításában a fizetési szokások megváltoztatásán keresztül. A jellemzően negatív hatások mellett voltak egyértelmű nyertesek is, főként a távoli elektronikus fizetések vonatkozásában. Ezen belül is elsősorban az online kártyás vásárlások dinamikus bővülését szükséges kiemelni, ugyanakkor az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-i sikeres indulása nyomán az év végére az átutalási forgalomban is korábban nem látott mértékű növekedés jelentkezett.
A készpénzhasználat aránya tovább csökkent, ami darabszámában és értékében is megmutatkozott.
Mindezek mellett az érintőkártyák számának töretlen emelkedése tovább folytatódott, az év során összesen mintegy 1,1 millióval bővült a számuk, így arányuk az összes fizetési kártyán belül megközelítette a 92 százalékot. A hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több, mint 98 százaléka támogatta az érintéses technológia alkalmazását.
Látványos emelkedés történt a negyedik negyedévben, az elfogadóhelyek száma 2020. szeptember végéhez képest 5 százalékkal, az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma pedig több, mint 7 százalékkal növekedett. Ez betudható egyrészt a koronavírus-járvány fokozódásával kapcsolatos pénzforgalmi hatásoknak, így a fogyasztói szokások megváltozására adott kereskedői reakciónak, másrészt pedig a kereskedelmi törvényt érintő jogszabályi változásnak, miszerint 2021. január 1-jétől minden online pénztárgép használatára kötelezett adózónak biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét, amelyre 2020 végén egyre többen kezdték meg a felkészülést.
Ami pedig az újabb vírushullámot illeti: a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciós forgalomban 2020 negyedik negyedévében ismét élénken érződött a járvány felfutása. Éves szinten is mindössze 7 százalékkal emelkedett a belföldi vásárlási tranzakciók száma 2019-hez képest, így a számuk még nem érte el az 1 milliárd darabot.
Az MNB azt prognosztizálja: a fogyasztói szokások koronavírus-járvány hatására bekövetkezett változásának egy része várhatóan tartósan is fenn fog maradni. A külföldi kártyahasználat esetében még markánsabb különbségek figyelhetők meg elsősorban az utazással kapcsolatos korlátozások és az általános óvatosság miatt. A „fizikai kereskedőknél” lebonyolított vásárlási tranzakciók tekintetében darabszámban 65, értékben pedig 66 százalékos visszaesés történt 2019 negyedik negyedévéhez képest, az online megrendelések száma és értéke ugyanakkor rendre 32, illetve 19 százalékkal növekedett.
Ami még említést érdemel: 2020 negyedik negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma és értéke is növekedést mutat, mindazonáltal a 19 ezer visszaélés
mintegy 369 millió forint értékben még mindig elenyésző a forgalomhoz képest. Továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, darabszámukat tekintve 92, értékben pedig 91 százalékuk köthető ehhez a forgalomhoz. A visszaélések döntő többsége változatlanul a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódott. Ugyanakkor – a fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttér miatt – a teljes kár kevesebb, mint 11 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük.