A törlesztési moratórium mellett az állami támogatású hitelek, elsősorban a babaváró hitelek segítették a fogyasztás és a kereslet fennmaradását a koronavírus idején. A bankokra vonatkozó követelmények enyhítése tovább segítette a hitelezési aktivitás fennmaradását - a bankok hitelezési kapacitásának bővítésével.
Reakció a koronavírusra a banki hitelezésben – címmel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank elemzése a koronavírus gazdasági életet bénító hatásairól, melyek azonnal érezhetőek voltak a magánszektor hitelezésében: a bizonytalan gazdasági környezetben a hitelfeltételek szigorodtak, a kereslet csökkent.
Vírusra szigorítás volt a válasz
A csökkenő banki kockázati „étvágy” és az ügyfelek hitelképességének romlása az uniós hitelintézetek nagy részénél a háztartási hitelfeltételek szigorítását eredményezte 2020 második negyedévében. A hazai folyamatokban hasonló tendenciák voltak tapasztalhatók: az MNB hitelezési felmérése alapján a pandémia kitörését követően a megkérdezett bankok több mint harmada szigorított a lakáshitelek, és majdnem négyötöde a fogyasztási hitelek feltételein. A lezárásokkal és az egyre borúsabbá váló fogyasztói kilátásokkal párhuzamosan mind a hazai, mind az uniós hitelintézetek mérséklődő hitelkeresletről számoltak be ebben az időszakban. Mindez elsősorban a fogyasztási hitelkibocsátás volumenének visszaesésében volt tetten érhető, míg a lakáshitel-kereslet a banki beszámolók alapján a tavalyi év utolsó negyedévében már újra élénkülést mutatott. A szigorodó hitelezési környezet káros mellékhatásait a moratórium valamelyest tompította, amely a már hitellel rendelkező adósok esetleges likviditási feszültségein is enyhített.
Támasz: a támogatott hitelek
A hazai hitelállomány változását 2020. februártól vizsgálva ugyanakkor az látszik, hogy a koronavírus-járvány ellenére is folyamatosan bővült a lakossági hitelezés. Idén júliusban már 23 százalékkal haladta meg a járványhelyzet kihirdetése előtt megfigyelt szintet.
A hazai lakossági hitelezést a 2020 márciusában bevezetett, valamennyi hitelre automatikusan kiterjedő törlesztési moratórium és az államilag támogatott hitelek támasztották. A lakossági hitelek 2020-as évben kibocsátott összegén belül 35 százalék volt állami támogatású, legnagyobb részt a 2019 júliusától kezdődően folyósított, kedvező kondícióinak köszönhetően gyorsan népszerűvé váló babaváró kölcsönök miatt. Babaváró kölcsön
Új célokat hozott
A támogatott hiteleken belül a legnagyobb volument ezek a hitelek adják, amelyek súlyát jelzi, hogy másfél évvel az indulásukat követően, 2021. júliusban már a teljes lakossági hitelállomány 15 százalékát tették ki. A babaváró hitelek piacösztönző hatását mutatja, hogy az MNB által 2020 júniusában készített, kérdőíves felmérés alapján a babaváró adósok 63 százaléka esetében a termék bevezetése új célokat hozott létre, vagy hozzásegítette őket már meglevő hitelcéljuk megvalósításához.