Havonta közel 30 ezer új személyi kölcsön szerződés születik, a banki hirdetések majdnem fele pedig ezt a hitel típust reklámozza, valószínűleg nem véletlenül. 

2015-ben még csak havonta 8-9 milliárd forint értékben vett fel a hazai lakosság személyi kölcsönt, ez a szám 2017 második felében már közel volt a 30 milliárdhoz, idén májusban pedig elérte a 45 milliárd forintot. Ez lényegében havi 20-30 ezer új szerződést jelent, melyből egyértelműen látszik, hogy a személyi kölcsönök kora most jött el. De miért ilyen vonzóak ezek az ajánlatok, és mire érdemes figyelni?

A hitelpiac szerkezete jelentősen átalakult. A személyi kölcsönök jelentős mértékben szívnak el ügyfeleket a szabad felhasználású jelzáloghitelektől. A válság előtt az utóbbi hiteltípusból 50-60 milliárd Ft-ot folyósítottak a bankok, manapság ez csupán 5-6 milliárd. A személyi kölcsönök alacsony kamata köszönhető részben az alacsony általános kamatszintnek, másrészt a bankok közötti egyre erősebbé váló versenynek.

A reklámokban nem ritkán 7-9 % közötti kamatszintekkel találkozhatunk, ám ezek könnyen meg is duplázódhatnak, ha nem teljesítjük a bankok által elvárt feltételeket. Ezek közül a leggyakoribbak:

• alacsony kölcsön összeg (2 millió forint alatt általában)
• nem a hitelt nyújtó pénzintézethez érkezik a jövedelem
• az igénylő fizetése elmarad a bank által elvárttól

Az elmúlt időszakban a lakáshitelek piacán jelentős kamat emelkedés volt tapasztalható. Befolyásolhatja ez a személyi kölcsönök piacát is? Jó hír, hogy ha kölcsönök nagy része - 80 százaléka - fix kamatozású, illetve az ilyen jellegű hitelek eleve jóval rövidebb futamidejűek, mint a lakáshitelek, a törlesztőrészletre kevésbé hat a kamatemelkedés.