Erdő mellett nem jó lakni – tartja a népdal. De ha jóval olcsóbb arrafelé használt lakóingatlant venni, mint a közeli nagyvárosban? Ez a tendencia figyelhető meg ugyanis akkor, hogy ha a megyei jogú városok átlagárait összehasonlítjuk a hozzá közeli településeken eladó otthonokkal.
Ha lakásvásárlás előtt állunk, s nagyvárosban gondolkodunk, de nem irtózunk a vidéki élettől sem, jó tudni, hogy az agglomerációjában jóval olcsóbban juthatunk használt ingatlanhoz. Így akár féláron juthatunk hozzá, milliókat spórolhatunk egy jó döntéssel.
Jó példa erre, hogy miközben a győri járásban a 2019-ben a használt lakások átlagára 23 millió forint volt, addig a szomszédos pannonhalmiban csak 13,4, míg a tétiben 10,7. Magyarán, szinte feleannyiból kihozható a költözés, miközben a megyeszékhely – ha munkába járnánk – Pannonhalmától 22, Téttől pedig 25 kilométernyi távolságra található.
Ennél is szembetűnőbb az árkülönbség Baranyában. A pécsi járásban átlagosan 16,7 millió forintért vásárolhatunk használt lakást, a szentlőrinciben a feléért, 8,7 millió forintért (Szentlőrinc 20 kilométerre található Pécstől), míg a szintén határos séllyei járásban a negyedéért, már csak mindössze négymillió forintért.
15,6 millió forint: ennyi a használt lakások átlagára az ország keleti felén, a nyíregyházi járásban. Keleti szomszédjában a baktalórántházai járásban viszont csupán 4,5 millióért juthatunk egy „kéglihez”.
Budapesten a második kerületben mért 61,8 milliós átlagár mellett eltörpül, hogy a váci járásban 23,7 millióért mennek el a nem új ingatlanok.
A nyugati határszélen, a soproni járásban 23,8 millió forintot kóstál a használt lakóépület, kicsit keletebbre, a kapuváriban már csak 12,2-t.
Szegeden, az ottani járásban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 20 millióért kelnek el a használt lakóingatlanok (19,9), de ha csak egy kicsit is feljebb nézünk otthont, a kisteleki járásban már jóval olcsóbban, 7,1 millióért megkaphatjuk.
A legolcsóbb járás egyébként országosan a cigándi, 2,4 milliós átlagárával, a legdrágább pedig a Budapest V. kerületi a 65 millió forinttal.
A KSH szerint 2019-ben 6,1%-kal, 2400-zal több lakást adtak el a falvakban, mint egy évvel korábban. Ez alapvetően a falusi csok hatásának tudható be, a kedvezményezett körbe nem tartozó kistelepüléseken ugyanis akkor az országoshoz hasonló, csökkenő tendencia érvényesült.
Tavaly a megyeszékhelyeken az első negyedévben nőtt (a 2019. IV. negyedévi 307 ezerről 316 ezer forintra), majd a második negyedévben 313 ezer forintra mérséklődött az átlagos négyzetméterár. A kisebb városokra jellemző fajlagos ár 2019 óta alig mozdult el a 200 ezer forint körüli értékről, 2020 II. negyedévében azonban mintegy 30 ezer forinttal csökkent. A községekben ugyanekkor 98 ezerről 78 ezer forintra esett vissza az átlagos ár. A falusi csok-program támogatott településein alig változtak az árak, az I. negyedévi 79 ezer után a második negyedévben 77 ezer forintos négyzetméteráron adták el a lakásokat.