A kisvállalkozók kedvelt adózási formájának, a katának a megnyírbálása az építőiparra is hatással lesz. Növelni fogja az árakat.
Sokan kivártak a lakásvásárlással, abban bízva, hogy árak elszabadulása nem tart örökké. Úgy tűnik, rosszul tették. A rezsi növekedése is arra tolja a vásárlókat, hogy a korszerűbb, gazdaságosabban fenntartható, s egyben a drágább házakat keressék. A beruházók is érzékelik ezt az igényt, ilyeneket igyekeznek építeni.
Minderre jött aztán a kata szabályainak változása, ami – stílszerűen szólva – újabb tégla a falban, azaz az is áremelés felé hat. Hogyan?
Az építkezéseken, akárki is az építtető, legyen az magánember, nagy építőipari vállalkozás, sok kisvállalkozó dolgozik, jobbára alvállalkozóként. Sokan katások voltak eddig. És cégeknek számláztak. Ők tehát egészen biztosan kiesnek a kata-körből, és változtatniuk kell.
Egyrészt tehetik azt, hogy kivonulnak a legális világból, azaz feketén próbálnak dolgozni és pénzt keresni. Ez kockázatos, a beruházónál még áremelést is okozhat, amolyan lebukási biztosítás miatt.
Lehetséges út, hogy a vállalkozó más adózási formát választ. Bármelyik mellett is döntenek, egyben mind megegyezik: költségesebb a katánál. Nem lehet kétséges, ezt beépítik az áraikba, amit végül a lakásvásárló fizet majd meg.
Ha ezek a vállalkozók kapaszkodni akarnak a katába, akkor kivonulnak az alvállalkozói piacról. Ez a munkájuk iránti kereslet növekedését hozza magával, ami szintén áremelést indukál. A piac már csak ilyen.
Aztán az is lehet, hogy a kisvállalkozó azt mondja, elég volt ebből az életből, és befejezi. S elmegy inkább alkalmazottnak egy gyárba. Ennek is árfelhajtó hatása van.
Mindezek azt mondatják, hogy aki eddig várt, most már ne tegye. Most még talán ki tud alkudni olyan árat az építtetővel, amelyben a fent leírtak még nem érvényesülnek teljes mértékben.