Magasabb infláció, magasabb hitelkamat, nagyobb törlesztőrészlet - ezt a gondolatmenet adódik, ha az egyszerű logika mentén haladunk. Az infláció 6,5 százalékra emelkedett 2021 ősszel, ezzel szemben a legolcsóbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek hiteldíj mutatója (THM) 3,66 százaléktól indult szeptemberben. A hitelkamatok növekedése várható.
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentésében megállapítja, hogy a gazdaság újraindításával párhuzamosan a fogyasztóiár-index a második negyedévben 5 százalék fölött alakult, majd a nyári hónapokban enyhén mérséklődött. Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik, és az év hátralevő részében 5 százalék felett alakul. Összességében 2021-ben a fogyasztói árak 4,6-4,7 százalékos emelkedése várható. Ha most ehhez hozzátesszük, hogy a legkedvezőbb lakáshitel THM-je 3,66 százalék volt szeptemberben, akkor világosan látszik, hogy ez nem lesz így sokáig.
Az új periódusban nőhet a kamat
Az MNB a növekvő infláció miatt a nyáron hosszú idő után ismét beavatkozott, azaz emelni kezdte az alapkamatot. S bevallottan ezt addig fogja folytatni, amíg az infláció a kívánt mértékre vissza nem áll. Hogy ez mennyi, szám szerint nem tudni, de a rendszeres emelésre berendezkedhetünk. A növekvő alapkamat pedig a bankok költségeit növeli, ami a hitelek drágulásához vezet. A lopakodó alapkamat emelés miatt a hitelkamatok növekedésnek indultak az ingatlan- és a személyi hitelek esetén egyaránt, de egyelőre mérsékelt mértékben, többnyire csak részben követik az inflációt. Az új hiteleknél a korábbinál természetszerűen magasabb lesz a kamat, és a változó kamatozású hiteleknél is növekedésre kell számítani az új kamatperiódusban. Itt járnak jól azok, akik végig fix kamatozású hitelt vettek fel, vagy a kamatperiódust hosszúra, akár 10 évre választották.
Az a fix, hogy minden változhat
De a fix kamatozású hitelek adósai sem nyugodhatnak meg teljesen, mert ha a kamat nem is, de a bankok egyéb költségei nőhetnek, amit érvényesíthetnek az adóssal szemben. A bankok évente indexálhatják, azaz a fogyasztói ár változásához igazíthatják a hiteleikhez kapcsolódó díjakat és költségeket. Erre minden április elsejével van lehetőségük. A díjnövekedés legfeljebb a KSH adatai szerinti infláció mértékével lehet megegyező. Mivel a korábbi években ez nem volt jelentős (2018-ban 2,8, 2019-ben 3,4, 2020-ban 3,3 százalék), a bankok többnyire eltekintettek ettől. Azonban minél magasabb az infláció, annál nagyobb lehet az emelkedés. Az 5 százalék körüli infláció már elgondolkodtathatja a bankokat, különösen az elmúlt évek elmaradt emelései miatt is. Az ügyfelek abban bízhatnak, hogy érvényesül a piac, azaz a verseny a pénzintézetek között, s ez visszatarthatja őket a költségemeléstől.
Bízzunk a piaci versenyben!
De még így is lehet kellemetlen hatása az emelkedő inflációnak. A hitelek egy jelentős része megköveteli, de legalábbis ésszerűvé teszi, hogy az ügyfél hitelező banknál nyisson számlát. A számlavezetéshez kapcsolódó költségeket pedig a pénzintézetek jellemzően minden évben indexálják. Ez persze a hiteltől függetlenül is megtörténik. A Teljes Hiteldíj Mutatóban (THM) minden esetre benne van a kölcsönhöz kapcsolódó számlavezetés, a kapcsolattartás (levél, sms) költsége, illetve a kölcsön törlesztéséhez kapcsolódó havi átutalás díja. A kezdő gondolatmenetet így is átfogalmazhatjuk: magasabb infláció, magasabb számlavezetési költségek, magasabb THM, nagyobb törlesztőrészlet.