Statisztikai alapú értékbecslés – ezt alkalmazzák hamarosan a bankok nagyvárosokban a jelzálog-kihelyezéseknél egy új jogszabálynak köszönhetően. Egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb ingatlanértékelési módszer lehet, melyet a hitelfedezetek felülvizsgálata során már alkalmaznak. Ígérik, ezáltal gyorsabban és olcsóbban juthatunk hitelhez is – nem kell a helyszíni értékbecslést megtartani.

Mielőtt bemutatnák, miként is néz ki ez az értékbecslési módszer a gyakorlatban, nézzük, milyen esetekben alkalmazható. Akkor, ha a hitelező

• szabályzata tartalmaz rendelkezéseket a statisztikai alapú értékelésre vonatkozóan,
• az ingatlan lakás megnevezéssel nyilvántartott lakóingatlannak minősül,
• az ingatlan Budapesten, megyeszékhelyen, megyei jogú városban vagy a budapesti agglomeráció területéhez tartozó településen található,
• az értékbecslést megelőző naptári évben az ingatlanok forgalmi értékadatai rendelkezésre állnak, vagyis az adott településen - Budapest esetén adott kerületen belül - legalább tíz, egymástól fajlagos árában legfeljebb 30%-kal eltérő ingatlan-adásvételre sor került.
• a lakás ingatlan-nyilvántartás szerinti alapterülete legfeljebb 150 négyzetméter,
• a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladja meg az ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át,
• a statisztikai értékeléshez szükséges adatokat az értékelési szakvélemény tartalmazza. Az ingatlan értékeléséhez 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot szükséges benyújtani, ami alapján az ingatlan beazonosíthatónak és jogilag rendezettnek tekinthető.

Látszik tehát, hogy jónéhány kritériumnak meg kell felelni, de a Takarékbank például már Győrben, Pécsen és Budapesten is tesztelte az új rendszert. Külföldön egyébként már bevált az a módszer, hogy pusztán az elhelyezkedésből és az alapadatokból automatikusan kiszámolja a rendszer az adott lakóingatlan értékét – egészen pontosan a környékbeli árak és az értékmódosító tényezők hatását figyelembe véve állapítja meg az ingatlan értékét. A tervek szerint a rendszer adatai a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ingatlantranzakciós adatbázisából, s a bankok saját adataiból származnának. A pénzügyminiszter szerint az ügyek egyharmadában egy adatbázis alapján is el tudnák ezt végezni a bankok, ami az érintett ügyfeleknek 30-50 ezer forint megtakarítást jelenthetne.

Így tehát pusztán statisztikai adatokból kiderülhet, mennyit ér az ingatlanunk. Az egyelőre tisztázatlan, mi a teendő akkor, ha nem fogadja el a tulajdonos ezt az értékbecslést. Például mert egy lakótelepen sok egyforma nagyságú és kialakítású lakás között is jókora értékkülönbségek lehetnek…

A jogszabály februárban lépett életbe, de a legtöbb bank még csak vizsgálja a bevezetésének lehetőségét. A Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete már tavaly petíciót indított a Bankszövetség – akkor még csak - terve ellen, mondván, hogy a szövetség költségcsökkentés címén az értékbecslők munkájának egy részét feleslegesnek tartja. Hozzátették, értékbecslésnél a helyszíni szemle, fotók, közműállások rögzítése, a környezet, a külső-belső állapot, a helyi ismeretek, a személyes megjelenés elengedhetetlen.