Magyarországon minden ötödik ember panellakásban él. Sokan kívánkoznak el onnan, és legalább annyian törekednek egy ilyen lakás megszerzésére. Azt néztük meg, havonta mennyiért juthatunk hozzá egy átlagos panelhez az ország egyes pontjain.

Bő hatvan évvel ezelőtt jelentek meg nálunk a panellakások, azokkal igyekeztek gyorsan csökkenteni a lakhatási gondokon. Sikerrel, tehetjük hozzá, hiszen összesen mintegy 788 ezer található belőle hazánkban, a vasbeton elemekből összeállított építményekben él a lakosság 20 százaléka, tehát közel 2 millió ember.

Az eredetileg 30-50 évre tervezet épületek állják a sarat, és ma is sokaknak a legelérhetőbb saját otthont jelentik. A lakáspiacon sem lankad a népszerűségük. A 2014-től tapasztalható erőteljes lakásár-növekedés üteme tavaly megtörni látszott a panelok területén. Az aktuális árak terén nagy a szórás. Természetesen nem mindegy, hogy hol van az a panellakás, mely településen, és az sem mindegy, hogy egy adott településen belül hol. És az árra jelentős hatással van az is, hogy mennyire korszerűsítették az elmúlt években: hőszigetelt, műanyag ablakos, szabályozható fűtésű vagy sem.

Hogy konkrét árakat állapítsunk meg, megnéztük az egyik legnagyobb ingatlanportál kínálatát az ország nagyvárosaiban. Egy kétszobás, 50-55 négyzetméteres lakást kerestünk liftes házban, az 5. emeleten. Mindenütt a kínálat legolcsóbb és legdrágább árának átlagát számoltuk ki. (Egy-egy kiugró árat nem vettük figyelembe.) Budapest külön cikket érdemelne, ott hatalmas a szórás, alapvetően a helyszínek miatt. Ott találkoztunk 400 ezer forintos négyzetméterenkénti árral és 625 ezer forintossal egyaránt. (Lásd a táblázatot!)

Keveseknek adatik meg, hogy hitel nélkül tudjanak lakást vásárolni. Nem mindegy, hogy mekkora összeget kell felvenni. A fiatalok számára most számos kedvező családtámogatási lehetőség áll rendelkezésre, úgy mint például a babaváró hitel vagy a csok. Ezek súlyos milliókkal csökkenthetik a visszafizetendő összegeket. Aki más élethelyzetben van, annak marad a sima hitel. Ha ez szükséges, akkor az első kérdés, mekkora az önerő, azaz mennyi készpénzzel tudunk belevágni a lakásvásárlásba? Mert önrész nélkül ma már nem megy. A jogszabály 20 százalékot határoz meg minimumként, de a maradék 80-at nem kapja meg mindenki, a hitel aránya bankonként is változik. Azt befolyásolja az ingatlan helye, értéke, állapota, új vagy régi házról van-e szó, a leendő adós jövedelmi viszonyai.

Mi vettük a törvény által meghatározott hányad dupláját, azaz 40 százalékos önrésszel számoltunk, ezt minden bizonnyal méltányolják a bankok. Az interneten is hozzáférhető ajánlatokat néztük meg. Havi 500 ezer forintos jövedelmet, 20 éves futamidőt és végig fix kamatot vettünk alapul. Egyes bankok nyújtanak különféle kedvezményeket, de ezeket nem vettük számításba, hogy az adatok jobban összehasonlíthatók legyenek. Így jöttek ki a következő törlesztőrészletek:

Az látható tehát, hogy Budapesten vagy Debrecenben kétszer annyit kell fizetni havonta, mint Miskolcon, hogy egy ott helyben átlagosnak számító, kétszobás

panelt kapjunk. Nagyjából egy kategória ebből a szempontból Pécs és Nyíregyháza, az ország két csücske, ott több mint 10 ezer forinttal kell többet fizetni havonta a borsodi megyeszékhelynél. Szintén egy csoportba sorolható Székesfehérvár, Győr és Szeged, ahol a pesti törlesztés 75-80 százalékát, a miskolcinak pedig 160-180 százalékát kell utalni minden hónapban azért a kétszobás panelért, ugyanolyan feltételek mellett.