A nyugdíjból nehéz hitelt törleszteni. Tudják ezt a nyugdíjasok és a bankok is. A szépkorúak hitelképességnél az alapnyugdíj nagysága alapvetően számít. A prémium és a korrekció nem.
A hitel igénylése és odaítélése között bizonyos szempontból ellentét feszül. Sommásan azt mondhatnánk, hogy minél nagyobb szüksége van valakinek hitelre, annál nehezebben juthat hozzá. Ez persze logikus, hiszen a bank a lehető legkevesebbet akar kockáztatni, vissza akarja kapni a pénzét. Akinek alacsonyak a bevételei, keveset tud törleszteni, kis összegű hitelt kaphat. Ez a nyugdíjasok jelentős részére is igaz. Ezen a terepen nézünk kicsit szét.
Először azt lássuk, mennyit kapnak kézhez a nyugdíjasok? Hazánkban jelenleg mintegy 2 és fél millióan jogosultak nyugdíjra, közülük valamivel több, mint 2 millió az öregségi nyugdíjas. Ők a januári adatok szerint átlagosan 150 571 forintot kapnak havonta. Ebben viszont benne vannak a kis létszámú, de magas ellátást kapók is. A 2 millióból például 36 ezer nyugdíjas kap 350 ezer forintnál nagyobb összeget havonta, 32 fő pedig 1 milliónál is többet (ezek az év eleji adatok).
Az átlagnyugdíjnál beszédesebb és élethűbb képet fest a nyugdíjasok helyzetéről a medián nyugdíj, ami azt mutatja, hogy mennyi a nyugdíja annak, akinél ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint amennyien többet. Itt tavalyi adataink vannak: míg 2020-ban az átlagnyugdíj 140 ezer forint volt, a medián csak 127 ezer forint. Most ez nagyjából 135 ezer forint lehet legfeljebb.
Szépkorúaknál az áruvásárlási vagy a személyi hitel a jellemző. A bankok szabályai szerint a hitelfelvételhez a minimális jövedelem általában 150 ezer forint. Azaz egy medián nyugdíjas aligha juthat így pénzhez. Ha mégis szükség lenne személyi hitelre, mondjuk egy halaszthatatlan felújítási munkára vagy egy elromlott háztartási gép beszerzésére, adóstársat kell bevonni. Az ő kettejük jövedelme számít, így simább lehet az ügy. Egy átlagnyugdíjat kapó szépkorú jövedelme pedig éppen megüti a hitelképesség szintjét. És itt azt is meg kell jegyezni, hogy minél magasabb az igazolt jövedelem, annál kedvezőbb feltételekkel lehet a hitelhez jutni, annál kisebb a teljes hiteldíj mutató.
De más korlátokkal is találkozhat a nyugdíjas a hitelkérelemnél. A jövedelem nagysága kardinális kérdés, annak 50 százaléka lehet a törlesztőrészlet az alapszabály szerint. A bankok viszont ennél alacsonyabb hányadot (jtm-et, azaz jövedelemarányos törlesztőrészletet) is kiköthetnek, s ez az alacsony jövedelem esetén valószínű is, hiszen a mindennapi szükségleteket fedezni kell. Aztán a futamidő hossza is lehet buktató, ha a bank kiköti, mekkora lehet legfeljebb az életkor a futamidő végén. Az adóstárs itt is jól jöhet.
Ha 500 ezer forintot vennénk fel 2 évre, a legkedvezőbb ajánlat alapján mintegy 22-23 ezer forint lenne havi törlesztőrészlet. Ha rendelkezünk havi 250 ezer forint bevétellel, akkor kevesebb, ha csak 150 ezerrel, akkor több. A különbség havonta 300-800 forint is lehet, banktól függően. Sőt, van bank, amelyik nem is kínál hitelt 150 ezer forintos jövedelemre.
Akárhogy is nézzük, vékony jég az átlagnyugdíj körüli jövedelemmel rendelkezők számára a hitelfelvétel, itt kis különbségek is meghatározóak lehetnek. Ezért érdemes tisztázni, hogy a havi nyugdíj felett kapott nyugdíjprémium és a nyugdíjkorrekció segít-e a hitelképesség megállapításakor? Nos, nincs sok jó hírünk.
Egyrészt nem nagy összegekről van szó. Novemberben 8,4%-os korrekció lesz, azaz mintegy 12 500 forintra számíthat egy átlagnyugdíjas, a mediánt kapók pedig 11 ezer forint körül. Ez a korrekció az inflációt hivatott ellensúlyozni. A kormány a gazdaság teljesítményéhez igazodva idén átlagosan mintegy 20 ezer forint prémiumot is fizet a nyugdíjasoknak. A nyugdíjprémium és korrekció összege is csupán egyszeri bevétel, ilyen formán nem épülnek be a nyugdíjba, a hitelképességet pedig általában három hónap jövedelmi viszonyai alapján vizsgálják a bankok. Azaz ez a kis plusz pénz nem játszik szerepet a hitelfelvételnél.